A Nature Climate Change című folyóiratban publikált eredmények szerint a zsugorodó tengeri jég miatt az állatoknak kevesebb idejük van fókára vadászni. A lesoványodott állatok pedig kisebb eséllyel élik túl az északi-sarkvidéki telet élelem nélkül - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztÅ‘ hírportálon. "A jegesmedvéknek hosszabb koplalási idÅ‘szakot kell átvészelniük, mielÅ‘tt újraképzÅ‘dik a tengeri jég és ismét táplálkozhatnak" - mondta Steven Amstrup, a Polar Bears International nevű szervezet vezetÅ‘ kutatója.

A jelenlegi tendencia szerint a vizsgált 13 alpopulációból 12 súlyosan megtizedelÅ‘dhet a következÅ‘ nyolcvan évben az Északi-sarkvidéken zajló gyors ütemű változások következtében. A régió kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál.

Amstrup szerint 2100-ra talán már csak a Kanadai szigettengerben lévÅ‘ Erzsébet királynÅ‘-szigeteki alpopulációban születnek jegesmedvék.

A tanulmányban felvázolt forgatókönyv az iparosodás elÅ‘tti szinthez képest 3,3 Celsius-fokos globális hÅ‘mérséklet-emelkedéssel számol. Már a jelenlegi 1 Celsius-fokos emelkedés is a hÅ‘hullámok és az aszályok megszaporodásához vezetett, az emelkedÅ‘ tengervízszint pedig pusztítóbbá tette a szuperviharokat.
A kutatók szerint ha az emberiségnek sikerülne is 2,4 Celsius-fokban maximalizálnia a globális felmelegedést - ami még így is csaknem fél Celsius-fokkal haladná meg a párizsi klímaegyezmény célkitűzését -, azzal is valószínűleg csupán késleltetni tudná a jegesmedvék kihalását.

A fenyegetést nem maga a hÅ‘mérséklet emelkedése jelenti, hanem az, hogy a ragadozók nem tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó környezetükhöz. "Az a probléma, hogy az élÅ‘helyük gyakorlatilag elolvad" - magyarázta Amstrup.

Mára nagyjából 25 ezer jegesmedve maradt a vadonban.

Az állatok testtömegének megbecslésével és az energiahasználatuk modellezésével a kutatóknak sikerült kiszámolniuk, hogy legfeljebb hány napig bírják az állatok a koplalást mielÅ‘tt a bocsok és a felnÅ‘tt példányok túlélési rátája csökkeni kezdene. A koplalási idÅ‘szak hossza régiónként változik és fél évig vagy akár hosszabb ideig is elhúzódhat. A bocsok nélküli nÅ‘stényeknek van a legnagyobb esélyük az élelem nélküli hosszú idÅ‘szakok átvészelésére.

A szakemberek hangsúlyozták, hogy a jegesmedvék sebezhetÅ‘ természetvédelmi besorolása nem tükrözi megfelelÅ‘en az állatok helyzetét.

"Az egyetlen mód a megmentésükre, ha a globális felmelegedés megfékezése révén megóvjuk az élÅ‘helyeiket" - húzta alá Amstrup.