A csütörtöki döntéssel kapcsolatban az államfői szóvivő elégedettségét fejezte ki, az ellenzék viszont felháborodva reagált.

Az érvek között a lengyel alkotmány azon tételei szerepelnek, amelyek minden ember élethez való jogáról, ennek törvényi védelméről szólnak, illetve arról, hogy az emberi és állampolgári jogok az ember természetes és kisajátíthatatlan méltóságából erednek. „Az emberi élet a fejlődésének minden szakaszában értéket jelent, a születés előtti szakaszban, emberi lényként élethez való joggal rendelkezik. A gyógyíthatatlan betegség ténye önmagában nem jogosíthat fel senkit a terhesség megszakítására,” hangsúlyozta az ítélet indokolását bemutató bíró.

Az alkotmánybírósági eljárást tavaly kezdeményezte többek közt a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egyes tagjain kívül az ellenzéki Lengyel Parasztpártból és a Kukiz´15 tömörülésből álló frakció, valamint a radikális jobboldali és az újliberális kispártokat tömörítő Konföderáció képviselői is – összesen 119 parlamenti képviselő. A tárgyalás idején az alkotmánybíróság székhelye előtt kisebb csoportok tüntettek, az életvédő szervezetek, valamint az abortusztilalmat ellenző szervezetek képviselői egyaránt. A magzatvédő törvény 1993 óta van érvényben Lengyelországban. A törvény alapján akkor megengedett a 12 hétnél fiatalabb magzatok elvetetése, ha a terhesség nemi erőszak következménye. Beteg magzatok esetében, valamint ha az anya élete veszélyben forog, a törvény a terhesség minden fázisában megengedi a művi abortuszt. Az említett lengyel előírás alapján évente közel ezer terhességmegszakítást hajtanak végre, nagyobbrészt Down-szindrómás magzatokon (pedig a Down-szindróma betegségek közé való besorolása e törvény esetében sokak szerint jogi és erkölcsi kételyeket vet fel).