A Brit Számítógép-tudományi Társaság (BCS) a legújabb felmérésben azt írta, hogy a megkérdezett 1804 IT-szakember 64 százaléka szerint szükség lenne arra, hogy az olyan platformok, mint a Facebook, az Instagram és a Twitter a felhasználóiktól megvizsgálható igazolványokat kérjenek azért, hogy megelőzzék a névtelenül elkövethető visszaéléseket. Emellett szükség lenne kapcsolódó irányelvek kidolgozására és bevezetésére is. Az azonosításra felhasznált adatoknak nem kellene a nyilvános profilok részét képezniük azért, hogy így biztosítsák az oknyomozó tevékenységek, a kisebbségek és a legális tiltakozások védelmét. A szakértők 26 százaléka ugyanakkor úgy gondolta, hogy nincs szükség ilyen eljárások alkalmazására.

A megkérdezettek 56 százaléka mondta azt, hogy műszaki szempontból megvalósíthatónak tartja a közösségi médiafiókok és a valódi személyazonosságok összekapcsolását. 26 százaléka pedig azt állította, hogy szerinte ez nem lehetséges. 17 százalék volt semleges e kérdés megítélésében.

Bill Mitchell, a BCS illetékes igazgatója közölte, hogy az IT-ágazat azon a véleményen van, hogy a közösségi média a rasszizmus, a homofóbia és a gyűlöletbeszéd névtelen játszótere. A technológiai szakemberek azt szeretnék, ha a felhasználók felelősek lennének azért, amit mondanak és a valódi személyazonosság megvizsgálását csak kevés műszaki dolog akadályozza. Ezzel párhuzamosan viszont fontos a nagy csoportokban a nyilvános anonimitás, különösen a nehéz vagy veszély helyzetben lévő személyek, illetve azok esetében, akikkel szemben célzott visszaélések követhetők el. Senkinek sem kellene a valódi nevét használni az interneten és a személyazonosság vizsgálatával kapcsolatos eljárás minden részletét szigorúan védeni kellene.

Tavaly szeptemberben vált ismertté, hogy az Európai Bizottság egy olyan megbízható és biztonságos internetes azonosítási rendszeren dolgozik, amely használható a nyilvános és a magán online szolgáltatásokban is.