A XVI. Lajos és hitvese, Mária Antónia (Marie Antoinette) emlékének szentelt Chapelle Expiatoire (engesztelő kápolna) munkatársa, Aymeric Peniguet de Stoutz figyelt fel először az alsókápolna oszlopai közt futó falszakaszok furcsaságaira és értesítette az illetékes francia hatóságokat.

A vizsgálatba bevont régész, Philippe Charlier kamerát vezetett be a kőfalba, nehogy sérüljön az épület alapzata. Jelentésében megerősítette Peniguet de Stoutz feltételezését. A szakember emberi csontokkal teli faládákat azonosított az alsókápolna falüregeiben.

A felfedezés tovább bonyolítja annak rejtélyét, hogy mi történt a guillotine áldozataival. A kápolnát a 19. század elején emelték az egykori Madeleine temető helyén, nem messze a Place de la Révolutiontól - ma Concorde tér -, ahol a guillotine-t rendszeresen használták. XVI. Lajost és Mária Antóniát is ebben a temetőben földelték el, miután 1793-ban lefejezték őket.

A temető, amelyet 1794-ben zártak be, miután állítólag elfogyott benne a szabad hely, egyike volt a guillotine-nal kivégzettek számára kialakított négy temetőnek Párizsban.
Amikor XVIII. Lajos trónra lépett 1814-ben, utasítást adott testvére, XVI. Lajos és felesége maradványainak átszállítására a Saint-Denis-székesegyházba és elrendelte a kápolna megépítését a pár emlékére.

A mostani felfedezés megkérdőjelezi azt a bevett történelmi nézetet, amely szerint a guillotine híres áldozatainak, köztük Robespierre-nek a maradványait idővel átszállították a katakombákba.

A szakértők szerint a kápolna falai akár 500 kivégzett ember maradványait is rejthetik.