A XVI. Lajos és hitvese, Mária Antónia (Marie Antoinette) emlékének szentelt Chapelle Expiatoire (engesztelÅ‘ kápolna) munkatársa, Aymeric Peniguet de Stoutz figyelt fel elÅ‘ször az alsókápolna oszlopai közt futó falszakaszok furcsaságaira és értesítette az illetékes francia hatóságokat.

A vizsgálatba bevont régész, Philippe Charlier kamerát vezetett be a kÅ‘falba, nehogy sérüljön az épület alapzata. Jelentésében megerÅ‘sítette Peniguet de Stoutz feltételezését. A szakember emberi csontokkal teli faládákat azonosított az alsókápolna falüregeiben.

A felfedezés tovább bonyolítja annak rejtélyét, hogy mi történt a guillotine áldozataival. A kápolnát a 19. század elején emelték az egykori Madeleine temetÅ‘ helyén, nem messze a Place de la Révolutiontól - ma Concorde tér -, ahol a guillotine-t rendszeresen használták. XVI. Lajost és Mária Antóniát is ebben a temetÅ‘ben földelték el, miután 1793-ban lefejezték Å‘ket.

A temetÅ‘, amelyet 1794-ben zártak be, miután állítólag elfogyott benne a szabad hely, egyike volt a guillotine-nal kivégzettek számára kialakított négy temetÅ‘nek Párizsban.
Amikor XVIII. Lajos trónra lépett 1814-ben, utasítást adott testvére, XVI. Lajos és felesége maradványainak átszállítására a Saint-Denis-székesegyházba és elrendelte a kápolna megépítését a pár emlékére.

A mostani felfedezés megkérdÅ‘jelezi azt a bevett történelmi nézetet, amely szerint a guillotine híres áldozatainak, köztük Robespierre-nek a maradványait idÅ‘vel átszállították a katakombákba.

A szakértÅ‘k szerint a kápolna falai akár 500 kivégzett ember maradványait is rejthetik.