A létesítmények elvileg könnyen digitalizálhatók megfelelÅ‘ szenzorok és számítógépes rendszerek felszerelésével. A probléma azonban az, hogy a különbözÅ‘ gépekkel kapcsolatos információk nem érhetÅ‘k el digitális formában. Amennyiben egy mesterséges intelligencia értelmezni tudná az emberi beszédet és mindegyik rendelkezésre álló adatot képes lenne felhasználni, akkor az komoly elÅ‘relépést jelentene. A Bécsi Műszaki Egyetem munkatársai ezen dolgoznak dr. Fazel Ansari vezetésével. A szakember szeretné az ember és a gép közötti együttműködést hatékonyabbá tenni. Ehhez azonban elÅ‘bb tisztázni kell, hogy ha a két fél kommunikál egymással, akkor az hogyan történjen: a gépek nyelvén, táblázatok és számkódok formájában vagy emberi nyelven.

A kutató szerint ha sikerül a természetes emberi beszédet az iparban alkalmazott mesterséges intelligenciák számára érthetÅ‘vé tenni, akkor egy hatalmas kiegészítÅ‘ információmennyiség válhat elérhetÅ‘vé. Elolvashatók lesznek az elmúlt évtizedek ipari anyagai, gépi feljegyzései. Ráadásul egy mesterséges intelligencia az embereknél sokkal átfogóbban és precízebben ismerheti fel a különbözÅ‘ mintákat az adatmennyiségeket, például a rendszeresen jelentett tipikus problémákat, amelyekkel a nagyobb problémák elÅ‘zhetÅ‘k meg. Az ilyen esetekben a technológia még idÅ‘ben javasolhat ellenintézkedéseket.

Az emberi szövegek gépeknek való lefordítása ugyanakkor egyáltalán nem könnyű. A legnagyobb gond az, hogy nem lehet egyetlen tökéletes mesterséges intelligenciát kifejleszteni, amely azután mindenfajta tetszÅ‘leges gyár esetében alkalmazható. Ehelyett minden üzemhez és berendezéshez egyedi megoldásokat kell készíteni. SÅ‘t, a technológiának meg kell értenie az emberek szerepét is a folyamatokban. A szövegeknél nem csupán bizonyos fogalmak észlelésérÅ‘l van szó, hiszen az algoritmusok napjainkban már a pozitív és a negatív értékeléseket is meg tudják különböztetni, s képesek megérteni az összefüggéseket.