Kiemeli például a különféle kisebbségek nyelvén kihelyezett helységnévtáblákról, vagy a jogi szövegekrÅ‘l készült fordításokról. A jelentés ugyanakkor rámutat, hogy korlátozottak a lehetÅ‘ségek a kisebbségi nyelveken történÅ‘ oktatás területén. További negatívumként említi, hogy az érvényben lévÅ‘ jogszabályok, valamint a százalékalapú korlátozás továbbra is akadályozzák a kisebbségi nyelvek hivatali használatát. A jelentést a Szlovák Kül- és Európai Ügyek Minisztériuma tárcaközi egyeztetésre bocsátotta.

A jelentést kidolgozó szakértÅ‘k rámutattak: a vállalt kötelezettségekkel összevetve csaknem az összes kisebbségi nyelv hivatali használata korlátozottnak tekinthetÅ‘. „A charta teljes körű alkalmazásához rugalmas intézkedésekre és a hivatali szervek proaktív hozzáállására lenne szükség” – figyelmeztet a szakmai bizottság.

Továbbra is érvényben van az a kormányrendelet, amely a kisebbségi nyelvek hivatali használatát csak azokon a településeken teszi lehetÅ‘vé, ahol az adott kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot. Máshol erre csak akkor van lehetÅ‘ség, ha a kisebbségi nyelvhasználattal egyetért a hivatalnok és a többi résztvevÅ‘ is. A 2021-es népszámlálást követÅ‘en a határértéket 15 százalékra fogják leszállítani. A szakértÅ‘k szerint a szabályozás a várható enyhítés ellenére sem biztosít elegendÅ‘ lehetÅ‘séget a kisebbségi nyelvek használatára a közigazgatás és a közszolgálatok területén, sÅ‘t bizonyos nyelvek – a bolgár, a horvát és a lengyel – használatát teljesen kizárja.

A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, mely Szlovákiában 2002-ben lépett érvénybe, a következÅ‘ nyelvekre vonatkozik: bolgár, cseh, horvát, jiddis, lengyel, magyar, német, roma, ruszin, szerb, ukrán.