Kiemeli például a különféle kisebbségek nyelvén kihelyezett helységnévtáblákról, vagy a jogi szövegekről készült fordításokról. A jelentés ugyanakkor rámutat, hogy korlátozottak a lehetőségek a kisebbségi nyelveken történő oktatás területén. További negatívumként említi, hogy az érvényben lévő jogszabályok, valamint a százalékalapú korlátozás továbbra is akadályozzák a kisebbségi nyelvek hivatali használatát. A jelentést a Szlovák Kül- és Európai Ügyek Minisztériuma tárcaközi egyeztetésre bocsátotta.

A jelentést kidolgozó szakértők rámutattak: a vállalt kötelezettségekkel összevetve csaknem az összes kisebbségi nyelv hivatali használata korlátozottnak tekinthető. „A charta teljes körű alkalmazásához rugalmas intézkedésekre és a hivatali szervek proaktív hozzáállására lenne szükség” – figyelmeztet a szakmai bizottság.

Továbbra is érvényben van az a kormányrendelet, amely a kisebbségi nyelvek hivatali használatát csak azokon a településeken teszi lehetővé, ahol az adott kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot. Máshol erre csak akkor van lehetőség, ha a kisebbségi nyelvhasználattal egyetért a hivatalnok és a többi résztvevő is. A 2021-es népszámlálást követően a határértéket 15 százalékra fogják leszállítani. A szakértők szerint a szabályozás a várható enyhítés ellenére sem biztosít elegendő lehetőséget a kisebbségi nyelvek használatára a közigazgatás és a közszolgálatok területén, sőt bizonyos nyelvek – a bolgár, a horvát és a lengyel – használatát teljesen kizárja.

A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, mely Szlovákiában 2002-ben lépett érvénybe, a következő nyelvekre vonatkozik: bolgár, cseh, horvát, jiddis, lengyel, magyar, német, roma, ruszin, szerb, ukrán.