A nyilvánosságra hozott adatok aligha okoznak meglepetést a rendszeresen utazók számára, ugyanis a tavalyi évre gyakran volt jellemző úgy a hosszú sorban állás, mint az utolsó pillanatban történt járattörlés.

Az egész évet tekintve a járatok kétharmada indult időben, ami jelentős romlás a 2019-es 73 százalékos mutatóhoz képest. És ahogyan a jelentésben olvasható, a nyár folyamán csak tovább romlott a helyzet. „Az indulási pontosság július elején 50 százalék alá süllyedt, és a nyár nagy részében pedig 50-60 százalék között mozgott” – összegzi az Eurocontrol.

Több százezer járatot töröltek, ami az összes menetrend szerinti útnak nagyjából a 6,9 százalékát teszi ki. Ez közel kétszerese a 2019-es 3,5 százalékos átlagnak. Azonban nem minden európai ország és repülőtér járt egyformán.

Az Eurocontrol a 20 legnagyobb európai repülőteret rangsorolta érkezési és indulási pontosságuk alapján. Európa legnagyobb repülőterei közül Lisszabonban és Frankfurtban volt a legalacsonyabb az időben történő indulás aránya. A járatok valamivel több mint fele, egész pontosan 54 százaléka indult pontosan Lisszabonból, míg a német város esetében ez a szám 56. A harmadik helyen a pontosság tekintetében a tavaly nyári sztrájkok által érintett párizsi Charles de Gaulle repülőtér végzett, ahol a járatok 56,8 százaléka indult időben. A London-Gatwick repülőtér 57,5 százalékkal a negyedik helyen végzett. A London Heathrow és az Amsterdam Schiphol zárja az utolsó hatot, mindkettő 60 százaléknál is rosszabb indulási pontossággal végzett.

A rangsor kedvezőbb végén Oslo és Madrid vezetik a listát, ugyanis a spanyol fővárosban található Adolfo Suárez Madrid-Barajas nemzetközi repülőtérről induló járatok 81 százaléka pontos volt, míg a norvég metropolisz esetében ez a szám 77,2.

Mely országok voltak különösen rosszak a késések miatt?

Az Eurocontrol-jelentés az országokat a légiforgalmi irányítások okozta késések alapján is rangsorolta. Ez nem a teljes késést méri, de ugyanolyan jelentős, mivel a légiforgalmi irányítás hiányosságai miatt is vannak csúszások, amik szintén beleszámítanak a menetidőbe.

A légi forgalom nem egyenletesen oszlik meg Európában. Az Egyesült Királyság a legforgalmasabb légiforgalmi irányítási csomópont, ezt követi Németország, Spanyolország és Franciaország. Ennek ellenére nem feltétlenül a legforgalmasabb országok szerepeltek a legrosszabbul a listán.

Az Egyesült Királyság és Spanyolország együttesen az összes légiforgalmi irányítási késések mindössze 12 százalékáért felelős. Ezzel szemben Németország az összes késés közel egyharmadát (30 százalékáért) tudhatja magáénak. Ez nagyrészt a német karlsruhei légiforgalmi irányító körzet rossz működésének tudható be, ahol a késések 165 százalékkal nőttek 2019-hez képest. Franciaország az európai késések 21 százalékával szintén gyengén teljesített.

Miért voltak olyan súlyosak a késések tavaly nyáron?

A káosz fő oka a létszámhiány volt. Sok ezer légiközlekedési dolgozót bocsátottak el a COVID-járvány idején, így a légitársaságok és a repülőterek nehezen kezelték az utazók számának tavalyi hirtelen megugrását. Az ukrajnai háború a rendelkezésre álló légteret is minimálisra csökkentette – jelzi az Eurocontrol jelentése. „Az orosz légtér lezárása számos esetben hosszabb út választására kényszerített a légitársaságokat, miközben az európai légtér fokozott katonai igénybevétele megzavarta a szokásos forgalmi áramlásokat” – áll a közleményben.

Becslések szerint az ukrajnai háború miatt napi 650 járat kényszerült arra, hogy a megszokottnál jóval délebbi útvonalon haladjon.

forrás: euronews.com