A szóban forgó rendszer premierje valószínüleg a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság lesz. A félautomata megoldás 12 kamerából és a labdákba beépített chipből áll és tökéletesen érzékeli a játékosok testrészeit, így gyorsabb döntéseket tesz lehetővé a vitatott helyzetek megítélésekor.

A 12 kamera nem csupán a labdát követi, hanem egy emberi testrész-felismerő technológiának köszönhetően az egyes játékosokat is, akikkel kapcsolatban 29 adatpontot tud elemezni másodpercenként. Az adatpontok az összes olyan testrészt lefedik, amelyek a leshelyzetekben fontosak lehetnek. A fejlesztés a játékosok adatait másodpercenként ötvenszer rögzíti.

A rendszer a labdát még pontosabban figyeli. A belső szenzor másodpercenként 500-szor küld adatokat és felismeri, ha például belerúgtak a labdába. Így követhető a passzok pontosan időpontja és egy mesterséges intelligencia minden összegyűjtött információt feldolgoz. Amennyiben az adott játékos a passz időpontjában közelebb van az ellenfél kapujához, mint az ellenfél játékosa, akkor a rendszer azonnal jelez. Az értesítésnek először a FIFA videobizottságában lévő játékvezető-asszisztensekhez kell eljutnia, akik manuálisan ellenőrzik a lesállást. Csak ezután közlik az eredményt a játékvezetői csapattal a pályán.

Az ESPN szerint a videóbíró-asszisztens (VAR) által manuálisan ellenőrzött, átlagosan 70 másodpercről 25 másodpercre csökkenthető a lesdöntés gyorsasága. A kamerák és érzékelők által gyűjtött adatok a FIFA tulajdonát képezik. Ezeket arra fogják használni, hogy 3D-s animációkat készítsenek közvetlenül a lesdöntések után, amelyek elmagyarázzák a döntést a televízió előtt és a stadionban ülő nézőknek.

A FIFA közölte, hogy a rendszert már tesztelték a 2021-es Arab Kupán és az elkövetkező hónapokban további próbákra kerül sor, hogy zökkenőmentesen működjön. A katari labdarúgó-világbajnokság november 21-én kezdődik. A gyártó Adidas mellett a müncheni székhelyű Kinexon AI vállalat is részt vett a labdaérzékelő kifejlesztésében, míg az MIT Sportlaboratóriuma, a Victoria Egyetem és az ETH Zürich csapata a lesfelismerő mesterséges intelligencia rendszeren dolgozott.