Nemrég például arról olvashattunk, hogy fiatalabb a víz a bolygón, mint azt korábban gondoltuk. Most a Föld és a Mars eltérő állapotáról, azok összehasonlításáról jelent meg egy újabb tanulmány, amelyben ennek okait vizsgálják.

A Rochester Egyetem kutatói eredetileg még július közepén tették elérhetővé munkájuk eredményét, amelyet ezt követően egy hivatalos közleményben is ismertettek. Ebben azt vesézik ki, hogy a Föld miként kerülte el a Mars sorsát, megőrizve a felszínén található víz legnagyobb részét, éppen akkor, amikor a kambriumi robbanás eredményeként a többsejtes élet gyors terjeszkedésnek indult. A csapat földpátkristályok részletes vizsgálatával jutott arra a következtetésre, hogy az 565 millió évvel ezelőtt a magnetoszférában bekövetkezett nagy esést 15 millió évvel később a visszaerősödés követte, ami a belső, szilárd mag növekedésének volt köszönhető, ez tette ugyanis lehetővé a regenerálódást.

A szilárd belső mag (amely szintén két részből áll) gyakorlatilag újratöltötte a folyékony külső magot, amelyben a forró vas hömpölyög, folyamatosan táplálva a bolygót körülvevő mágneses mezőt, amely viszont a Nap sugárzásának jelentős részétől megvéd minket. Ez az említett időszakban a jelenlegi szint alig 10 százalékára esett vissza, 15 millió évvel később azonban helyreállt az eredeti állapot, ami megelőzte a felszíni víz fokozatos eltűnését. 450 millió évvel ezelőtt megváltozott a belső mag szerkezete, itt húzható meg a határvonal annak két része között, ez pedig nagyjából egybeesett a földköpenyben végbement változásokkal, amely már a lemeztektonika eredménye volt – ez utóbbi ugyanis közvetett módon a magra is hatást fejt ki.

A kutatás azt sugallja számunkra, hogy szükség van egy növekvő belső magra a mágneses mező évmilliárdokon keresztül való fenntartására, bár az még nem teljesen világos, hogy ennek hiányában pontosan miként festene otthonunk.