A rendezÅ‘ lánya, Janette Jakubisková jelentette be a szomorú hírt az RTVS-nek. Jakubiskot rendezÅ‘ként is erÅ‘s művészi érzékenység jellemezte, amely minden filmjében jelen van, és filmes munkásságának egyik alapvetÅ‘ elemét képezi.

Juraj Jakubisko 1938. április 30-án született a kelet-szlovákiai Kojšov községben. 1957-ben a pozsonyi Művészeti és Ipari Szakközépiskolában végzett fotós szakon, 1959-tÅ‘l 1966-ig Csehországban tanult a Prágai ElÅ‘adóművészeti Akadémia (FAMU) Film- és Televíziós Karán.

A diploma megszerzése után a Krisztus évei (1967) című filmmel debütált rendezÅ‘ként. Ezután következett A Szökevények és zarándokok (1968), a Madarak, árvák és bolondok (1969) és a Viszlát a pokolban, barátok című tragikomédia (1970, 1990-ben készült el), amelyeket a hetvenes években betiltottak, Jakubisko pedig csak a dokumentumfilmes munkának szentelhette idejét.

Építs házat, ültess fát (1979) című filmje, amelyet több év kihagyás után forgatott, remekmű lett. Ezt követte a Hűtlenség szlovákul című vígjáték (1980). Munkásságának csúcspontja a 20. század 80-as éveiben az Ezeréves méh (1983) című történelmi saga, amely számos díjat nyert, valamint a Perinbaba (1985) című filmes mese. A forradalom elÅ‘tti idÅ‘szakot az Ágon ülök és jól érzem magam (1989) című filmmel zárta, amelyben Bolek Polívka alakította az egyik fÅ‘szerepet.

1990-ben befejezte és kiadta a Viszlát a pokolban, barátok című tragikomédiát, és elkezdett dolgozni a Jobb gazdagnak és egészségesnek lenni, mint szegénynek és betegnek című filmen, amelyet 1992-ben mutattak be.

1993 óta Juraj Jakubisko Prágában telepedett le családjával. 1997-ben készült el a Nejasná správa o konci svÄ›t című filmje, 2004-ben pedig Franco Nero-val a fÅ‘szerepben a Post coitum című filmje.

Jakubisko következÅ‘ sikeres projektje a Báthory című film volt, amely történelmi játékfilm. A történet egy nÅ‘rÅ‘l szól, aki a legenda szerint szüzek vérében fürdött, és akit minden idÅ‘k legnagyobb gyilkosaként mutatnak be. A film világpremierje a Nemzetközi Filmfesztiválon (IFF) volt 2008-ban, a csehországi Karlovy Varyban. A szlovák énekesnÅ‘, Katarína Knechtová énekelte hozzá a Mój Bože című slágert, amely 2008-ban Szlovákia legtöbbet játszott dalává vált.

2012-ben Jakubisko látszólag a legidÅ‘sebb beteg lett Csehországban, akinek az orvosok új szívet adtak. 2013-ban a Košice 2013 - EHMK projekt keretén belül a Jakubiskove dni fesztiválon mutatkozott be, nemcsak filmjeivel, hanem művészeti alkotásaival is. Jakubisko akkoriban szerigráfiákból, szerzÅ‘i filmplakátokból és olajfestményekbÅ‘l álló gyűjteményt állított ki Kassán. EbbÅ‘l az alkalomból Kassa akkori polgármestere, Richard Raši átadta neki Kassa Város emlékplakettjét.

2013. június 20-án, Juraj Jakubisko 75. születésnapja alkalmából az XYZ kiadó megjelentette Živé striebro című önéletrajzát, amelyben élete elsÅ‘ harminchárom évét örökítette meg. Jakubisko számos hazai és külföldi díjat nyert munkásságáért. Elnyerte például a csehszlovák kritikusok legjobb csehszlovák filmjének járó díját 1967-ben.

2002 júniusában megkapta az Arany Kamera díjat, amelyet hagyományosan hazai és külföldi rendezÅ‘k kapnak a filmművészet fejlesztéséhez való hozzájárulásukért a trencséntyeplici Art Film fesztiválon. 2003 januárjában megkapta a legmagasabb állami kitüntetést, a Pribina-kereszt II. osztályát, a szlovák filmművészet terén szerzett érdemeiért. 2016. április 16-án Jakubisko megkapta a Slnko v sieti nemzeti filmdíjat a szlovák filmművészethez való kivételes hozzájárulásáért.

Filmjeit az Unicef ​​Nagydíjon, a moszkvai IFF-en, valamint a Karlovy Vary-i IFF-en is elismerték. 2003. március 1-jén megkapta a Cseh Film- és Televízióakadémia éves díját, a Cseh Oroszlánt.

Az oroszlánszobrot a cseh filmművészetben nyújtott hosszú távú művészi tevékenységéért kapta. 2008-ban is elnyerte a Cseh Oroszlánt a Báthory című filmért, valamint a Báthory című film művészi teljesítményéért. 2009. június 9-én megkapta a külföldi rendezÅ‘nek járó Elsa Morante-díjat, amelyet Teresa Triscani, a Pozsonyi Olasz Kulturális Intézet igazgatója adta át neki Brunella Borzi Cornacchia, Szlovákia olasz nagykövetének jelenlétében. 2016-ban Miloš Zeman akkori cseh köztársasági elnök átadta neki a művészeti érdemek I. fokozatáért járó kitüntetést.

Juraj Jakubisko az olasz filmművészettel és annak képviselÅ‘ivel folytatott hosszú távú együttműködésérÅ‘l volt ismert, ezért érdemelte ki a „szlovák Fellini” nevet, amelyet maga is megtiszteltetésnek tartott.

Jakubisko legújabb filmje a Perinbaba folytatása, melynek premierjét eredetileg 2019 karácsonya elÅ‘ttre tervezték, de a koronavírus-járvány miatti késések miatt még nem jutott el a mozikba. Az új Perinbaba cselekménye az eredeti tündérmesét követi.

RendezÅ‘ként sokat dolgozott a színházban is. 2018-ban sikeresen színpadra vitte Suchoň Svätoplukját.

Forrás: cas.sk