Mindez több okból is reálisnak tűnik. A fosszilis tüzelőanyaggal működő gépkocsikra egyre szigorúbb kibocsátási előírások és szabályok vonatkoznak, és a jövőben ez csak felerősödni látszik. A másik ok a tömeges gyártás és annak gazdasági előnyei. Az árazonosság egyik legfontosabb eleme, hogy az elektromos járművek akkumulátorainak gyártása egyre nagyobb számban történik dedikált gyártósorokon, ami átlagosan egyre olcsóbbá teszi az előállítást. Ennek nyomán a következő hat évben még az állami támogatások nélkül is megtörténik a két hajtási mód árának kiegyenlítődése.

A kutatás szerint egy közepes méretű elektromos autó jelenlegi átlagos adózás előtti kiskereskedelmi ára 33 300 euró, szemben egy benzines autó 18 600 eurójával. Az előrejelzések szerint 2026-ra viszont mindkettő körülbelül 19 000 euróba kerül majd. Az évtized végére pedig megtörténhet, hogy ugyanaz az elektromos autó adózás előtt 16 300 euróba, míg a benzines autó 19 900 kerül - legalábbis BloombergNEF számításai szerint.

A Guardian is felkapta az információt, szerintük a Bloomberg adatai még konzervatívabbak az UBS számainál. A befektetési bank szerint az áregyenlőség már 2024-re megérkezhet. A tisztább közlekedésért kampányoló, brüsszeli székhelyű nonprofit szervezet, a Transport & Environment megbízásából készült új tanulmány előrejelzése szerint az új akkumulátorok ára 2020 és 2030 között 58 százalékkal, kilowattóránként 58 dollárra csökken. A csökkenés lényegesen meghaladja a költségek 100 dollár/KWh alatti árát, amelyet régóta mérföldkőnek tekintenek az elektromos járművek tömeges elérhetővé tételéhez.

„Megfelelő politikával az akkumulátoros elektromos autók és kisteherautók 2035-re elérhetik az értékesítés 100 százalékát Nyugat-, Dél- és Kelet-Európában. Az EU pedig 2035-ben pedig meglépheti a hagyományos motorú autók betiltását úgy, hogy a piac készen áll az átállásra,” nyilatkozta Julia Poliscanova, a T&E igazgatója.