Bár az európai szabályzásoknak köszönhetÅ‘en egyre inkább környeztbarátabbak az adatközpontok, a fogyasztásuk mégis egyre csak nÅ‘. Az európai szerverközpontok áramfogyasztása az elmúlt évtizedben 56 TWh/a-ról egészen 87 TWh/a-ra ugrott, amely 55%-os emelkedést jelent. A szakemberek és elemzÅ‘k szerint ez a mérték 10 éven belül elérheti a 98 TWh/a-t.

A 29 éves Wilfried Ritter a Windcloud nevű cég ügyvezetÅ‘je, a társaság tavaly augusztusban nyitotta meg a számítógép-centrumát. A Németország Schleswig-Holstein tartományában található Enge-Sande területén kialakított épület harminc szerverszekrénynek ad otthont. A központ évente 790 000 kilowattóra áramot fog fogyasztani, ugyanakkor a kialakításának köszönhetÅ‘en több szén-dioxidot köt majd meg, mint amennyit kibocsát. Amennyiben a megoldás beválik, akkor az komoly elÅ‘relépést jelenthet a területen és lehetÅ‘vé teheti, hogy ezek a létesítmények valóban zöldek legyenek.
Ritter megoldása 100%-ban zöld árammal működik, amelyet az Északi-tengeren működÅ‘ szélkerekbÅ‘l nyernek. Egy másik megoldás a Novagreen céggel közösen kifejlesztett rendszer lehet, amely mikroalgákra épít. Az építmény tetején optimális feltételek vannak az algák termesztéséhez, amelyeket késÅ‘bb kozmetikai, gyógyászati vagy élelmiszeripari célokra használnak fel.

A Windcloud a szervertermeit friss levegÅ‘vel hűti és a mikroalgák termesztésére két építményt is üzemeltet. Az egyik függÅ‘legesen van elhelyezve, míg a másik egy 10 x 6 méter méretű medence. A mikroalgákat hetente egyszer gyűjtik össze. Ilyenkor a vizet leszivattyúzzák és a mikroalgákat egy szűrÅ‘n vezetik át, majd végül szárítják. Az utóbbi célra a szervertermek hÅ‘jét használják. A mikroalgák fotoszintetizálnak, hasznosítják a vizet, a levegÅ‘t és a szén-dioxidot, majd levegÅ‘t állítanak elÅ‘.

Azt a cégvezetÅ‘ is elismerte, hogy a módszer még több bizonyítást igényel. A nagyobb méretű létesítmények esetében pedig üzemanyagcellákat alkalmaznának, a számítógépeket pedig nem levegÅ‘vel, hanem vízzel kellene hűteni.

Az energiatakarékos szuperszámítógépek területén szintén jelentÅ‘s összegeket lehetne megtakarítani két fontos változtatással, amelyek Volker Lindenstruth nevéhez fűzÅ‘dnek. Az elsÅ‘ lépés, hogy a processzorokat videokártyákkal helyettesítik. Ez az átállás lehetÅ‘vé teheti a fogyasztás legalább 50 százalékkal való csökkentését. A második fÅ‘ dolog a hűtés: Lindenstruth egyszerű csapvizet keringtet a rendszerben, amely utána a folyókba vezet vissza. Amennyiben minden szervercentrumnál vízhűtést alkalmaznának, akkor 15 milliárd eurót és 21 millió tonna szén-dioxidot lehetne megtakarítani évente. Mindez már csak azért is fontos, mert a számítások alapján egy e-mail elküldése egy gramm szén-dioxid kibocsátását eredményezi, egy órányi videostream egy órányi autóvezetésnek felel meg, míg a több milliárd lájk és keresés által elfogyasztott energiamennyiséggel többször is át lehetne repülni az Atlanti-óceánt.