Ezzel Magyarország listavezető az EU-ban. Továbbá a magyarok szerint többet ártanak a korlátozások, mint segítenek. A szeptember végi-október eleji felmérés a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban négy különböző területre kérdezett rá: i) a lakosság személyes és pénzügyi helyzete, ii) az EU megítélése a Covid–19-járvány kapcsán, iii) az EU költségvetése, iv) a tagállami válaszintézkedésekkel összefüggő benyomások. Korábban már publikálták a felmérés egy részét, mely szerint az európaiak 77 és a magyarok 72%-a ért egyet azzal, hogy az uniós források felhasználását össze kell kötni a jogállamisági feltételek betartásával.

A magyar és a lengyel kormány pedig épp emiatt a feltétel miatt blokkolja jelenleg az uniós költségvetést. A további kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy az EU-ban leginkább a magyarok aggódnak saját pénzügyi helyzetük miatt, és itt félnek a legtöbben attól, hogy teljes gazdasági csődbe kerülnek a járvány miatt. Ráadásul az EU-s támogatás, amelyről az Orbán-kormány akár kész lemondani is, éppen a válság miatt nehéz helyzetbe került munkavállalók, vállalkozások megsegítésére szolgálna. Magyarország az EU-s lista első helyére került azzal, hogy a válaszadó magyarok 44% nyilatkozta azt, hogy a járvány hatásai miatt bevételkiesést szenvedett el. A lista tetején szerepelnek továbbá a spanyolok (42%), a ciprusiak (41%) és a görögök (40%) is. A legkevésbé Svédország (19%), Hollandia (17%), Finnország (16%) és Dánia (14%) lakosai érezték meg a járvány hatásait bevételkiesés útján. A magyarok listavezetők abból a szempontból is, hogy a lakosok 6%-a szerint személyes csőd, fizetésképtelenség fenyegeti őket.

Összességében a magyar válaszadók 74%-ának jövedelmét vagy már érintette, vagy valószínűleg érinteni fogja a Covid-19 járvány. Bulgáriával együtt Magyarországon a legmagasabb (15%) azoknak az aránya, akik emiatt nem tudnak megfelelő, minőségi élelmiszert vásárolni. Az április–májusi felmérés óta javult az unióval kapcsolatos általános közvélemény: az áprilisi 31%-ról 41%-ra emelkedett (Magyarországon az április–májusi adat 35,4%, a szeptember–októberi pedig 42%) az EU-pozitívak száma. Általánosságban viszont a válaszadók többsége továbbra is elégedetlen a tagállamok közötti szolidaritás mértékével. Ráadásul a válaszadók 49 %-a elégedett csupán kormánya koronavírussal kapcsolatos eddigi intézkedéseivel. A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent. Megnőtt viszont azok aránya, akik szerint az uniónak nagyobb hatásköröket kellene adni a hasonló helyzetek kezelésére és több pénzt kéne erre a célra áldozni.

Az európai válaszadók 54%-a szerint a megnövelt uniós költségvetést elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani. Utána következnek a sorban a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42%), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37%), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35%). A magyar válaszadók legnagyobb része (57%) ezt a költségvetést szintén népegészségügyi célokra fordítaná. A felmérésből továbbá kiderül, hogy a magyarok egyáltalán nem elégedettek a korlátozó intézkedések hatásaival. Arra a kérdésre, hogy az intézkedések egészségügyi haszna, vagy az ezzel járó gazdasági kár a nagyobb, a magyar válaszadók 67%-a az utóbbit jelölte meg és csak 26% az egészségügyben tapasztalható előnyöket (7% „nem tudom“). Ezzel holtversenyben Bulgáriával az utolsó helyen állnak, ahol 69–26 volt az arány (5% a “nem tudom“). Ennek a listának a másik végén Málta áll, nagyjából fordított számsorral (27–70–3).