A női-férfi egyenjogúságról már lesújtóbb vélemények születtek.

Mindez az Eurobarométer felméréséből derült ki, amelyben az EU polgárait kérdezték arról, helyeslik-e az unió létjogosultságát, ill. egyetértenek-e az Oroszországgal szemben kilátásba helyezett szankciók bevezetésével.

Az uniós tagság helyeslése majdnem kétharmados az EU-ban, és az emberek 80 százaléka támogatja az Oroszország elleni gazdasági szankciókat. Az arányok Magyarországon is hasonlók, még a szankciók támogatottsága is 72 százalékos. A női-férfi egyenjogúság vagy éppen a rezsivédelem tekintetében azonban messze vagyunk az uniós átlagtól.

Az európaiak csaknem 65%-a jó dolognak tartja hazája uniós tagságát, derül ki az Európai Parlament megbízásából készült, 2022 tavaszi Eurobarométer felmérésből. Ez az arány a mérések 2007-es kezdete óta egyszer sem volt még ilyen magas. A tagállamok legnagyobb részében a lakosság relatív többsége jó dolognak tartja hazája uniós tagságát, Görögország és Szlovákia kivételével, ahol csak a társadalom 41 százaléka vélekedik így.

Szlovákia is leszerepelt a felmérésben
A felmérésből az is kiderül, hogy az európaiak 52 százalékának pozitív a véleménye az EU-ról, míg 12 százalékuknak kedvezőtlen. Ez 3 százalékpontos emelkedés a tavalyi év november-decemberéhez képest, egyben a legjobb eredmény, amit 2007 óta mértek az Európai Parlament felméréseiben. Az egyes tagállamokban 32 százalékostól (Görögország) 76 százalékosig (Írország) terjed a támogatottság. Magyarországon a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív kép él benne az EU-ról, ez 2 százalékpontos csökkenést mutat a fél évvel ezelőttihez képest - írja az euronews.hu.

„Miközben a háború visszatért kontinensünkre, az európaiak nagyobb biztonságban érzik magukat az EU-hoz tartozva. Az európai polgárok ragaszkodnak a szabadsághoz, készek megvédeni közös értékeinket, és egyre jobban tudatosul bennük, hogy a demokráciát nem lehet adottnak tekinteni. A szankciók támogatása mutatja, hogy az európaiak készek árat fizetni a demokráciáért,” értékelte az eredményeket Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.

A magyarok támogatják a szankciókat, de a rezsijüket féltik
A legtöbb európai ember alapvető változásként érzékeli az ukrajnai háborút: 61%-uk nem bízik abban, hogy életük változatlanul folytatódik tovább (Magyarországon ez az arány 59%). A válaszadóknak csak mintegy harmada volt ezzel ellentétes véleményen. Az Európai Bizottság megbízásából készült, az elmúlt héten közzétett felmérés szerint tízből nyolc európai polgár az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciók mellett foglal állást - Magyarországon pedig a lakosság 72 százaléka támogatja a szankciókat.

Az Egyesült Államokon kívül a vizsgált országok mindegyikének pozitívabb a megítélése Magyarországon, mint ami az uniós átlag. Kína esetében a legnagyobb a különbség, Törökországgal kapcsolatban is jelentős, és Oroszország esetében is szembetűnő.

Egy másik kérdésben is szembetűnő a különbség a magyarországi válaszadók és az uniós átlag között. A magyarok csupán 32%-a szerint fontos a szabadság és a demokrácia védelme akkor, ha az hatással van az árakra és megélhetési költségekre. Az uniós polgárok körében ellenben 59% gondolja azt, hogy a drágább élelmiszer és rezsi nem lehet befolyással az európai értékekre. A dologhoz hozzátartozik, hogy a kérdést nem általánosságban, hanem az orosz-ukrán háborúval összefüggésben tették fel a kérdezők.

Itt egyenesen arányosan növekszik a demokráciát védelmezők száma az adott ország GDP-mutatóival.

Az elmúlt tizenkét év kampánya már számokban is mérhető. A női-férfi egyenjogúságot nem nagyon kell védeni a magyarok szerint, a nemzeti identitásokat már inkább.