Bolondok napja - A téltemető, tavaszköszöntő hagyományokon alapuló ünnepet már az ókori görögök is egymás megtréfálásával köszöntötték. Április bolondja a népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. Több országban elterjedt szokás, eredete nem tisztázott. Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly francia király egyik rendeletéből ered, 1564-ben az új esztendőt április 1-jéről január 1-jére tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek.

Az utolsó vacsora napja, azaz Nagycsütörtök
A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe. Ezen a napon volt a Leonardo da Vinci remekművén megörökített utolsó vacsora. A tanítványok lábának megmosása (a vendégszeretet jelképe) emlékére szokás volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. Királyok, nemesek is így cselekedtek sok országban e napon. A katolikus hit szerint az oltáriszentség megalapításának napja is. A "zöldcsütörtök" elnevezést német nyelvterületen a a középfelnémet "crainen" (sírni) szóból, mások ellenben a zöld szín elnevezéséből vezetik le, mivel azon a napon a böjt miatt rendszerint valami zöldet (spenótot) fogyasztottak a hívők. A kereszténység első évszázadaitól fogva szokás volt, hogy a nagycsütörtök esti szentmisét követően elnémultak ("Rómába mennek") a katolikus templomok harangjai. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol azt tartották, hogy a tojások gyűjtése is, melyeket azután leszórnak a gyerekeknek, amikor visszatérnek. Legközelebb csak a nagyszombat esti szertartáson szólaltak meg újra, jelezve Krisztus feltámadását. A húsvét időpontjának meghatározásánál alapvető nehézség, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük.

2004 – Elindul a GMAIL
Ezen a napon indította el a Google cég levelezőszolgáltatását, a Gmailt. Öt évvel később a felhasználók száma elérte az egy milliárdot.

1978 – Ignotus Pál halála
Író, publicista és szerkesztő. Ignotus Pál a Nyugat főszerkesztőjének fia, a polgári radikálisok vezető publicistája volt. Az Esti Kurír főmunkatársa, majd a Szép Szó szerkesztője lett, szoros barátságot tartott fenn József Attilával. Bátor cikkekben leplezte le a jobboldali mozgalmak törekvéseit és a németbarát külpolitikai tájékozódás veszélyét. 1933-ban adta közre A horogkeresztes hadjárat című kötetét. A demokratikus erők összefogásának történelmi szükségességét azonban nem értette meg, az urbánus írók nevében szüntelenül támadta a népi mozgalom képviselőit. 1939-ben Angliába emigrált, a londoni rádiónál dolgozott. Londonban hunyt el.

1976 – Megalakul az Apple
Steve Jobs, Steve Wozniak és Ronald Wayne megalapítják az Apple Computers Inc. céget, amely a világ egyik legnagyobb számítástechnikai cégévé növi ki magát.

1952 – New Yorkban elhunyt Molnár Ferenc író, drámaíró, újságíró
Jómódú orvos fia volt, 1896-ban jogot hallgatott Genfben, 1897-től hírlapíró lett Budapesten, megjelent az első novelláskötete. 1902-ben bemutatták első színdarabját, A doktor úr-at. Gyors írói sikereit prózában A Pál utcai fiúk (1907.), színpadon A testőr (1910.) tetőzte be. Első felesége Vészi Margit, a második Fedák Sári, a harmadik Darvas Lili volt. A világirodalom egyik legszebb ifjúsági regénye, A Pál utcai fiúk mellett kiemelkedő színműve a Liliom, Az üvegcipő és a Játék a kastélyban.

1945 – Okinawai partraszállás
Az Egyesült Államok csapatai kikötnek Okinawa szigetén a II. Világháború harcai során.

1927 – Megszületik Puskás Ferenc
1927. április 1-jén született, s bár hivatalos okmányai április 2-át jelölték meg születésnapjaként, később hitelt érdemlően bebizonyosodott, hogy szülei adtak meg mindenhol egy nappal későbbi dátumot világrajövetele időpontjaként. Minden idők legeredményesebb csatára. A kispesti születésű Puskás Öcsi 1942-től a Kispesti Ac-ben focizott, innen került át 1949-ben a Budapesti Honvédhez. 1945. és 1956. között volt a magyar válogatott tagja, legnagyobb sikereit az Aranycsapatban érte el. Nyolcvannégyszeres válogatottsága során 83 gólt lőtt, ezzel minden idők legeredményesebb csatárának számít. 1956-ban külföldre költözött, Spanyolországban telepedett le, és a Real Madrid játékosaként további jelentős sikereket ért el, háromszor volt BEK-győztes. Dolgozott edzőként Görögországban, Vancouverben (Kanada), Chilében, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és Paraguayban is, 1993-ban néhány hónapig a magyar válogatott szövetségi kapitánya is volt. Nevét 2002. április óta viseli a Népstadion, azaz a Puskás Ferenc Stadion.

1873 – Szergej Rahmanyinov születésnapja

oroszul: Сергей Васильевич Рахманинов [Szergej Vasziljevics Rahmanyinov] Születésnapja a régi orosz naptár szerint 1873. március 20.

1778 – Megszületik a dollár jele ($)
Olliver Pollocok, new orleans-i üzletember megalkotja az amerikai dollár szimbólumát, amelyet azóta is használunk.