Nagypéntek
Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe. A nagypéntek német elnevezése, "Karfreitag" az ónémet "kara" (bánat, gyász) szóból ered. Rómában nagypénteken hagyományosan a pápa viszi a hátán a keresztet. A gyász napja, a harangok hallgatnak, az oltárakat letakarják. Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely bajelűző szereppel bírt. A húsvét időpontjának meghatározásánál alapvető nehézség, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük. A zsidók az Egyiptomból való kivonulásra, a keresztények Jézus halálára és feltámadására emlékeznek. A tojás általános tisztelete Jézus születésénél jóval távolibb múltba nyúlik vissza. Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában, jónéhány teremtésmítosz pedig egyenesen a világnak a tojásból való megszületését beszéli el. A tojásfestésen kívül szokás még a termékenységvarázsláshoz kötődő a tojásütés, a tojásdobálás, a dombról való tojásgurítás szokása. Nem csupán festett, hanem karcolt, vakart, patkolt, kotort, márványozott, viasszal ?írott? is lehet a tojás. Az általában absztrakt geometriai minták mögött a több évezredes hitvilág szimbolikája bújik meg. A legelterjedtebb a piros tojás, amelynek a színe a vért (Jézus kiöntött vérét), és a tüzet, a szerelmet és a tavaszt, a szabadságot és a feltámadást egyaránt jelképezi. Hagyományos ételek: Nagycsütörtökön: paraj, egyéb zöld színű étel Nagypénteken: tojás és hal Nagyszombaton: estig tart a böjt, nem szabad húst enni, napközben kalács, este sonka, tojás, friss zöldségekkel Húsvétvasárnap sült bárány Húsvéthétfőn a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és mértékkel kínált ital.

1912 - Elsüllyed a Titanic

Elsüllyedése óta sok alternatív történet kering vele kapcsolatban. Az 1517 ember életét követelő katasztrófa elfogadott oka a mai napig az, hogy a hajó 1912. április 14-én 23:40-kor jéghegynek ütközött, a hajótest lemezei behorpadtak, szegecses illesztésük szétnyílt, a betörő víz pedig elárasztotta a hajó első öt vízzáró rekeszét (egyel többet, mint amennyivel a TITANIC még úszóképes maradt volna). A hajó két óra és negyven perc múlva elsüllyedt. Már a katasztrófa utáni napokban különböző híresztelések kaptak lábra a biztonságos sebesség túllépéséről, azóta pedig biztosítási csalásról, jéghegy helyett jégmezőről, az amerikai központi bank felállítását ellenzők meggyilkolására szőtt összeesküvésről, sőt még a múmia átkáról is, ami a legutóbb akkor támadt fel újra, amikor a 2012. évi centenáriumi utazás egyik résztvevője, egy újságíró szívrohamot kapott a katasztrófa helyszínén. 2017 januárjában pedig azzal álltak elő, hogy a hajó vesztét voltaképpen a szénraktáraiban izzó tűz okozta. Ezek a – tényekkel hézagosan alátámasztott vagy éppen minden ténybeli alapot nélkülöző – híresztelések a média útján rendkívül széles körben elterjednek, s a tájékozatlanabbak számára a fikció lassacskán felváltja a történelmi valóságot.

1910 - Bánki Donát nyersolajmotor-szabadalma

A Budapesti Műegyetem építészmérnöki szakának elvégzése után Bánki Donát egy ideig tanársegédként dolgozott, majd a MÁV-nál és 1899-ig a Ganznál volt szerkesztőmérnök. Bánki és Csonka János nevéhez fűződik a motorgyártás hazai bevezetése (Bánki-Csonka-motor), melynek legfontosabb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó, vagyis karburátor volt. A Ganznál töltött évek alatt sok saját találmánya és szabadalma volt, többek közt az elsőkerék-meghajtású autó, valamint a gőz- és a vízturbina. Bánki 1899-től haláláig a Műegyetemen oktatott. A Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben Bánki-emlékérem néven 3 fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztásra kerülő műszaki kitüntetést alapított.

1452 - Leonardo da Vinci születésének napja

1452. április 15-én egy jegyző és egy paraszlány törvénytelen gyermekeként született Leonardo da Vinci. Az apa, Ser Piero elismerte gyermekének a fiút, így Leonardo az apai házban nőtt fel. A kiváló kapcsolatokkal rendelkező, jegyzősködéssel foglalkozó apa a művészetek iránt igen nagy fogékonyságot mutató fia mellé tanárt keresett. A kor Firenzéjének egyik legkiválóbb művésze, Andrea del Verrocchio vette szárnyai alá Leonardo da Vincit. Hosszú éveken át dolgozott da Vinci a nagy mester műhelyében, ahol mindent elsajátított, amit csak lehetett.

1477-től önállósodva, egyedül dolgozott tovább. A bőkezű mecénás, Lorenzo de Medici által irányított Firenzében sok megrendelést kapott, többek között maga Lorenzo de Medicitől. Hiába lett a művészet egyik legfontosabb fellegvára Firenze, Leonardo az 1480-as években mégis elhagyta a várost, és Milánóba költözött. A lombard városban sem maradt munka nélkül, hiszen a Sforzák is elegendő megbízással látták el. 1503-ban elhagyta a várost, Velence, Firenze, Róma és még sok város mellett azonban többször visszatért Milánóba is.

Életének utolsó éveiben, egy kedves meghívást elfogadva az amboise-i kastélyban élt, és 1519 májusában itt is érte a halál. Kérése szerint a St. Florenti kolostorban helyezték végső nyugalomra. Végrendelete alapján vagyonát szolgálói, a városi szegények és féltestvérei között osztották szét.