2012 – A Magyar Musical Napja

2012 óta január 12-én ünneplik a magyar musical napját a Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére. Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, Hubay Miklós, Vas István és Ránki György alkotását, az Egy szerelem három éjszakáját. A musical a zenés színház jellegzetes amerikai műfaja, amely szakít az operett, a zenés vígjáték és a revü dramaturgiai elveivel, rendszerint kész irodalmi művek felhasználásával alkalmazza a párbeszédet, éneket, táncot. A műfaj ősének a daljáték és az operett tekinthető, de szerkezete más. Az operához hasonlóan nincs, vagy csak nagyon kevés a prózai rész, a zene operaszerűen szerkesztett, tehát témák, ciklusok követik egymást, ismétlődnek, így a zenének önmagán túl, szerkezetileg is üzenete van.

2010 – Hatalmas földrengés rázza meg Haiti szigetét

Tizenkét évvel ezelőtt ezen a napon pusztított az a 7-es erősségű földrengés Haitin (főleg Port-au-Princeben és környékén), amely több mint 200 ezer halálos áldozatot követelt és amely miatt több mint egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát. A katasztrófa hatalmas nemzetközi összefogást eredményezett.

1943 – Megkezdődik a II. Világháború 1943. januári 12-i szovjet támadása, amely a 2. Magyar Hadsereg katasztrofális vereségét eredményezi Voronyezsnél

Január 12-én és az azt követő napokban a magyar arcvonal több részre szakadt, azonban Jány Gusztáv, a 2. hadsereg parancsnoka ennek ellenére ellenállásra szólította fel a magyar csapatokat, és nem rendelt el visszavonulást. A magyar alakulatok – a német elvárásokhoz igazodva – ugyan igyekeztek megtartani állásaikat, azonban a harcokban egyre inkább felmorzsolódtak. A tarthatatlan helyzet miatt Jány parancsa ellenére is megindult végül a magyar csapatok visszavonulása. Jány emiatt adta ki január 24-én elhíresült, „A 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét…” kezdetű hadparancsát, amelyben a katonákat gyávasággal vádolta, és a legszigorúbb szankciók bevezetését helyezte ellenük kilátásba. A parancsot sok helyütt már figyelembe se vették, valamint az utóbb vissza is vonatták a parancsnokkal. A magyar sereg megmaradt alakulatait január végétől kezdve a Dontól 100 km-re nyugatra próbálták meg összpontosítani, a teljes haderőből azonban csupán nagyon kevesen érkeztek meg az összpontosítási területre, ráadásul közülük is sokan sebesüléseket, fagysérüléseket szenvedtek el. Márciusig a 200 ezer fős hadseregből csak 61 000 fő érkezett meg, s emiatt végül a teljes 2. magyar hadsereg hazaszállítása mellett döntött a hadvezetés. A doni katasztrófa eredményeképp tehát a 2. magyar hadsereg nagyrészt megsemmisült.

1926 – A magyarországi rádiózás kezdetei

96 éve, 1926. január 12-én Budapesten megalakult a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. Már korábban, 1925. december elsején elhangzott az az ünnepi bejelentés, amely a magyar rádiózás történetének nyitányát jelezte. Mindez nem valósulhatott volna meg Puskás Tivadar mérnök nélkül, aki a telefonhírmondó megalkotója volt. A találmány lényege, hogy az egyetlen mikrofonba beolvasott hír egyidejűleg több száz helyen vált hallhatóvá.

1878 – Megszületik Molnár Ferenc író, drámaíró és újságíró, A Pál utcai fiúk című mestermű megalkotója

Molnár Ferenc nagypolgári családba született, apja jómódú orvos volt Budapesten. Tanulmányait a fővárosban folytatta, 1896-ban Genfben hallgatott jogot, egy évvel később pedig már hírlapíróként dolgozott Budapesten. Első színdarabját, A doktor úr című darabot 1902-ben mutatták be, s akkor már íróként is kezdték egyre inkább elismerni. Prózáját már a kezdetektől szellemesség és szatirikus humor jellemezte, színdarabjaiban pedig az ütős, pörgős dialógusokra törekedett. Gyors írói sikereit A Pál utcai fiúk (1907), színpadon pedig A testőr (1910) tetőzte be. A társadalom valamennyi rétegéről volt mondandója, a maradandó teljesítménnyel szemben mégis a siker, a hatásosság vonzotta jobban. A Pál utcai fiúk a világirodalom egyik legszebb (többször megfilmesített) ifjúsági regénye lett. Molnár a magyar irodalom külföldön is széles körben elismert íróinak egyike. Azt azonban nem vitathatjuk el, hogy az írás inkább mesterség, mint hivatás volt számára. Az első világháborúban haditudósítóként jelentette meg írásait, majd Bécsbe, Svájcba, végül Amerikába emigrált, és a fasizmus előtörése után csak “vendégként” tért vissza hazájába.