1989 – A Magyar Kultúra Napja

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban Csekén ezen a napon fejezte be - "a magyar nép zivataros századaiból" vett példákra épített költeményét - a Himnuszt. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat: az Apáczai Csere János-díjat, a Brunszvik Teréz-díjat, az Éltes Mátyás-díjat, a Karácsony Sándor-díjat, a- Kiss Árpád-díjat, a Németh László-díjat, a Szent-Györgyi Albert-díjat.

1963 – Aláírják a Francia-Nyugatnémet barátsági szerződést

Charles de Gaulle francia köztársasági elnök és Konrad Adenauer nyugatnémet szövetségi kancellár írta alá. Az együttműködési szerződés előirányozta a két kormányfő rendszeres találkozását és újrarendezte a két állam kapcsolatát. Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság kormányfőinek, valamint a szakminisztereinek hat-, illetve háromhavonként kellett összeülniük a külpolitikai döntések egyeztetésére, a külügyek, a védelem és a nevelésügy megtárgyalására.

1930 – Megkezdődik az Empire State Building építése

1930. január 22-én kezdték meg az alapok kiását, majd közel két hónapra rá megkezdődhettek az építkezések. 1 év 45 nappal, 7 millió munkaórával később az Empire State Buildinget (az Empire State, amiről az épület a nevét kapta, New York állam beceneve) 1931. május elsején Hoover elnök hivatalosan is átadta. A projekt teljes költsége (az építkezéssel és a telek árával együtt) 41 millió dollárba került, amely a tervezett 50 millió dolláros költségen belül maradt. A felhőkarcolót rekordsebességgel építették meg a munkások: volt, hogy egyszerre 3.400 ember dolgozott az építkezésen – és „mindössze” 5-en haltak meg balesetben; az egyébként rendkívül szervezett munkában. Az épületet nem állandó lakóépületnek, hanem irodák kialakítására tervezték – New York egyik ikonját azonban a turisták is nagy számban keresik fel, így a 86 és a 102 emeletet kilátónak alakították ki. A felhőkarcoló több mint 80 éves fennállása alatt megbizonyosodhattak az emberek arról is, hogy az Empire State Building acélszerkezete egy komolyabb balesetet is átvészel. 1945. július 28-án, szombat reggel egy, a ködben eltévedt amerikai bombázógép csapódott az épület északi oldalába, a 79. és 80. szint között. A balesetben 11 irodai alkalmazott és a repülő 3 fős legénysége meghalt, további 26 ember megsérült; az épület szerkezete azonban kibírta a megterhelést, az anyagi kárt egy millió dollárra becsülték. Az Empire State Building a megszületésétől kezdve nem csak New York egyik nevezetes ikonja, hanem annak jelképe, hogy a 20. század embere megpróbálta elérni a lehetetlent. Évente rendeznek versenyt, hogy ki tud a leggyorsabban felfutni a 86. emeletre; a felső szintek különleges, színes megvilágítása programszerűen változik. 1971-ig, a World Trade Center átadásáig a világ legmagasabb épületeként tartották nyilván.

1891 – Ybl Miklós halála

Ybl Miklós 1891. január 22-én meghalt. A Kerepesi temetőben levő sírkövén az arcélét mutató embléma alatt a nevén és a születési, valamint halálozási időpontokon kívül egy tömör szóban áll foglalkozása: Műépítész. Majdnem egész életműve Budapestet gazdagította. Neki köszönhetjük, hogy jeles lakóépületeivel és kiváló középületeivel egyaránt megadta azt az urbanisztikai alaphangot, mely – szerencsére még a második világháború pusztításait is túlélve – maradandónak és értékesnek bizonyult. Legismertebb művei a budapesti Magyar Állami Operaház, a Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete), a Várkert Bazár, a Szent István-bazilika vagy a Szeplőtelen fogantatás templom (Fót).

1823 – Kölcsey Ferenc befejezi a „Himnusz” írását

Himnusz - A magyar nép zivataros századaiból

Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendőt!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Ozman vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger fölette.

Vár állott, most kőhalom,
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!

Szánd meg Isten a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendőt!

Cseke, 1823. január 22.