1965 – Ma lenne 57 éves Igaly Diána

A kiváló magyar sportlövő Sydney-ben olimpiai bronzérmes, Athénban olimpiai bajnok lett, emellett négyszer volt világbajnok, hatszor Európa-bajnok, világversenyeken pedig 32 alkalommal állhatott dobogóra. Ötször volt az év sportlövője, 2019-ben életműdíjat kapott a Magyar Sportlövők Szövetségétől. Szülei is a sportág mesterei voltak. Édesapja, Igaly József 1976-ban politikai okokból nem szerepelhetett a montreali olimpián. Diána tízévesen kezdett gyakorolni, 13 évesen lett igazolt sportoló, édesapja különleges technikát talált ki a számára. Versenyszáma a skeet, vagyis a koronglövészet volt. 1989-ben édesanyjával, Igaly Józsefnével együtt nyert vb-bronzérmet a csapatversenyben, egy évvel később pedig az első felnőtt világbajnoki címét is megszerezte csapatban. Már az 1992-es barcelonai olimpiára is kijutott, de akkor még a nőknek nem volt külön ilyen versenyszám, a férfiakkal együtt indulhatott.

Koronavírus fertőzés következtében halt meg 56 éves korában. Isten nyugosztalja!

1958 – Az USA földkörüli pályára állítja első mesterséges holdját, az Explorer-1-est

Az Explorer–1, vagy hivatalos lajstromjele szerint a Satellite 1958 Alpha a világ harmadik, az Egyesült Államok első műholdja volt. Helyi idő szerint 1958. január 31-én startolt, mindössze 84 napos előkészületeket követően, Cape Canaveral-ről. Felbocsátását sokkal inkább a politikai kényszer szülte, mintsem a tudományos felfedezés, a Van Allen sugárzási öv létének mérésekkel történő igazolását mégis neki köszönhetjük. A sikert követően a NASA átvette a Hadseregtől a programot és Explorer-program név alatt fogta össze különböző kutatószondái felbocsátására.

1950 – Truman elnök bejelenti, hogy az USA hidrogénbombát fejleszt

1949-ben a Szovjetunió végrehajtotta első kísérleti atomrobbantását. Truman elnök ezek után elrendeli a termonukleáris kutatások folytatását és a hidrogénbomba kifejlesztését. Los Alamosban immáron Teller Ede vezetésével indul meg újra a kutatómunka. Kezdetben a feltételek azonban összehasonlíthatatlanul rosszabbak voltak a korábbiaknál, ugyanis a második világháború idején együttműködő nagyszerű fizikusokból álló csapat szétszéledt és új emberekből kellett összeverbuválni a kutatócsoportot.

1918 – Naptárreformot vezettek be Oroszországban

A szovjet forradalmi naptár 1929 és 1940 között volt használatban a Szovjetunióban. Nem sokkal a nagy októberi szocialista forradalom után Vlagyimir Iljics Lenin, az Oroszországi Szovjetek Tanácsának elnöke elrendelte a Julián naptárról a Gergely-naptárra történő áttérést Szovjet-Oroszországban. 1918. február 14-én ez meg is történt, mégpedig úgy, hogy 1918. január 31-e után február 14-e következett. Ugyanakkor úgy határoztak, hogy az októberi forradalom évfordulóját 365 nap elteltével ünneplik meg, így került október 25-e évfordulója november 7-ére. 1929-ben azonban – a francia forradalmi időszámítás mintájára – Sztálin elrendelte egy sajátos forradalmi időszámítás bevezetését.

1902 – Jávor Pál születésének napja

Jávor Pál 1902. január 31-én született Aradon. Egy 60 év fölötti férfi és 17 éves lány gyermekeként, Jermann Pál néven látta meg a napvilágot. Három gyermekkel özvegyen maradt anyja fiát vasutasnak szánta, de ő először újságírással próbálkozott, majd 1919-ben kiutasíttatta magát Romániából. A Nordisk filmgyárba akart menni, de a jeggyel Dánia helyett csak Kőbányáig jutott, így nekivágott Budapestnek, s az Országos Színészegyesület színiiskolájába felvételizett Pethes Imrénél. ?1922-ben kapott diplomát. Először Czakó Pál Várszínházába, majd a Renaissance Színházhoz szerződött, aztán vidéken – Kaposvárt, Székesfehérvárott, Esztergomban, Veszprémben és Szegeden -, majd 1928-tól ismét a fővárosban lépett fel. 1928-1930-ban a Magyar, 1930-1935 között a Vígszínház művésze volt, de szerepeket vállalt a prózát játszó Fővárosi Operettszínházban és a Belvárosi Színházban. 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színház tagja volt. Látszólag gyors karriert futott be, a sikerig vezető út azonban számára is rögös volt. Kezdő színészként pénz és otthon nélkül tengődött, pályaudvarokon és padokon töltötte az éjszakákat, ám a sok-sok nélkülözés után végül mégis jóra fordult a sorsa. Kezdetben szerelmes hősszerepekben és népi alakokkal aratott sikert: Kukorica Jancsit alakította a János vitézben, Noszty Ferit, a Mikszáth regénye alapján készült színműben, ifjabb Nagy Istvánt Bródy A tanítónő című darabjában. Később felismerték drámai tehetségét is, s ezt modern drámákban és Shakespeare-szerepekben kamatoztathatta. Kiemelkedő alakítása volt Rank doktor a Nórában, valamint a Peer Gynt címszerepe. Elegáns és lendületes játéka, férfias megjelenése nagy hatással volt közönségére. Haladó szellemű, bátor, szókimondó ember volt az élet színpadán is. Igazi népszerűséget filmjeivel ért el, bár ő a színházat tartotta igazi területének. 1929-ben a Csak egy kislány van a világon című, utólag hangosított némafilmben lépett először felvevőgép elé, ezután 15 éven át ő volt a magyar filmek első számú férfisztárja, az ügyeletes szívtipró. A 66 filmjében aratott sikerét remek megjelenésének és a jellegzetes, kissé felületesen, de elegánsan megrajzolt alakjainak köszönhette. Szerepkörét a kor ízlésének megfelelő karaktere határozta meg, különösen hitelesen alakított dzsentrifigurákat. Forrás: cultura.hu