1968 – Először adtak el magyar élelmiszerüzletben Coca-Colát

A legendás márka iránt annyira nagy lett a kereslet, hogy a Szeszipari Vállalatok Trösztje 1970-től már Szabadegyházán, Győrben, Kisvárdán és Miskolcon is palackozta az üdítőitalt. Rá tíz évre, a Coca Cola Company palackozási szerződésének aláírásával a Békéscsabai Üdítőitalgyártó Vállalattal együtt már hat üzemben palackozták a szocialista iparvállalatok a szénsavas italt.

1954 - Oroszországban átadták a világ első atomerőművét

A Moszkvától 100 km-re délnyugatra található Obnyinszk városában 1954. június 27-én kapcsolták rá a magasfeszültségű villamos hálózatra a világ első atomerőművét. Akkori 5 megawattos teljesítményével 10.000 lakás áramellátását biztosította. Az építkezés 1951. január elsején indult, a reaktor beindítására pedig 1954. június elsején került sor, majd a teszteket követően kapcsolták rá a magasfeszültségű vezetékhálózatra, s innen datálják tényleges működését. Az obnyinszki reaktor közel 10 éven át a Szovjetunió egyetlen atomerőműve volt. A kezdeti AM-1-es reaktor ma már nem létezik, 2002-ben végleg bezárták, ám nem műszaki, hanem gazdasági okok miatt: alacsony teljesítménye már nem volt kifizetődő. Akkoriban grafit alapú fékezőanyagot (úgynevezett moderátort) és vízhűtést használtak. A későbbiek során ebből a típusból fejlesztették ki a modernebb RBMK reaktorokat. Az atomerőmű és a hozzá kapcsolódó kutatási központ emellett katonai bázisként is szolgált, hiszen az ötvenes évek közepén itt kezdték el kiképezni a Szovjetunió első nukleáris tengeralattjárójának – Leninszkij Komszomol (vagy K-3) – legénységét is.

1950 - Nádudvaron megszületett Kovács István birkózó, edző, szabadfogásban az első magyar világbajnok

Pályafutását 1965-ben a Budapesti Honvédban kezdte, majd 1971-től 1982-ig a Csepel SC szabadfogás 82 kg-ban 12-szeres bajnok versenyzője volt. Olimpiai bronzérmet, vb-bronzérmet, világbajnoki címet és Eb-ezüstérmet szerzett. 1984 óta a Budapesti Honvéd edzője.

1940 - Utoljára mérték meg minden idők legmagasabb emberét, Robert Pershing Wadlow-t

Magasságát utoljára 1940. június 27-én mérték, ekkor 2,74 méter magas volt, tömegét 199 kilogrammnak mérték. Növekedését - mely egészen élete végéig tartott -, az agyalapi mirigyében található tumor okozta.

1871 - A yen lett hivatalos fizetőeszköz Japánban

1600-tól 1868-ig Japánban nagyon összetett monetáris rendszer volt, az Edo. Számos bankjegyet tartalmazott - réz, arany és ezüst érmék, valamint bankjegyek. Ezen túlmenően a központi kormányzat pénzneme különbözött az akkoriban fennálló 244 különálló kormánytól. Emellett frakcionális egységek is voltak. A technikai fejlődés és az aktív gazdasági fejlődés miatt azonban egy ilyen rendszer gyakorlati jellegűvé vált. Az 1871-es Meiji-helyreállítást jelentős reformok jellemezték. Ugyanakkor megjelent a jen. Ez a szó jelentése "kör". Megjelenése idején 1 japán jen volt 1, 5 g arany. Érdekes, hogy a következő években az aranyszabvány gyakran változott az ország gazdasági helyzetétől függően. Egyébként, a nemzetközi pénznemként a jen csak 1953. május 11-én került elfogadásra. Ezen a napon a Nemzetközi Valutaalap elfogadott egy állásfoglalást, amely ezt a monetáris egységet 2, 5 mg aranyra hasonlította. A létezésének kezdetén (1949-től 1971-ig) Japán pénzneme az amerikai dollárhoz volt kötve.

1192 - Váradon Szentté avatták I. (Szent) László, magyar királyt

Gergely bíboros, pápai követ jelenlétében történt az avatás. A sírját Dénes kézműves nyitotta fel, akit ezért III. Béla felszabadított a szolgaságból.

1046 - Megszületett I. (Szent) László magyar király, aki 1077-től 1095-ig uralkodott

A legendák kegyes lovagkirályként mutatják be, mint a késő lovagkori lovagi eszmény megtestesítőjét. Népszerű szent Magyarországon és a környező országokban, sok templomnak ő a védőszentje. A szentté avatott királyhoz több, a mai napig is fennmaradt ereklye és tárgyi emlék köthető. Ilyen például a győri bazilikában található Szent László-herma, továbbá jobbja, amit a dubrovniki ferences kolostorban őriznek.