1984 – Bruce Springsteen kiadja egyik leghíresebb számát, a Born in the U.S.A.-t

1976 – Elhunyt Latinovits Zoltán, a „Színészkirály”

Érdemes művész, a magyar színházművészet kiemelkedő egyénisége, posztumusz Kossuth-díjas. Édesanyja Gundel Katalin, a legendás vendéglátós família sarja. Második férjétől, Frenreisz Istvántól születtek Latinovits féltestvérei, (művésznevén) Bujtor István és Frenreisz Károly. Latinovits sokat viaskodott az akkori hatalom képviselőivel, igazságkeresését, jobbító szándékát írásban is megfogalmazta a Ködszurkáló című (1973) önéletrajzi kötetében. A kortársak meg nem értése felőrölte idegeit. Máig vitatott, hogy a balatonszemesi vasútállomáson "véletlen" baleset történt-e vele vagy öngyilkos lett. Építész diplomát szerzett, majd a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. 1962-ben került a fővárosba, a Vígszínházhoz. Játszott és rendezett Veszprémben. Utoljára a Fővárosi Operett Színházban lépett fel. Szuggesztív indulatok, belső tűz, az érzelmek és az értelem harmóniájából fakadó alakábrázolás jellemezte művészetét. 1959-ben filmezett először. Több mint ötven filmben játszott, legemlékezetesebbet az Isten hozta őrnagy úr és a Huszárik Zoltán rendezte Szinbád szerepében alakított. Kiváló volt Ady, József Attila, Illyés Gyula verseinek előadójaként is. Rendezőként is a megszállottság és a kérlelhetetlen igényesség jellemezte. Szegénylegények (1965), Hideg napok (1966), Isten hozta, őrnagy úr! (1969), Szindbád (1971)

1961 – Gyurcsány Ferenc születésnapja

Gyurcsány Ferenc (Pápa, 1961. június 4.) magyar közgazdász, politikus. 2004. szeptember 29-étől 2009. április 14-ig a Magyarország miniszterelnöke, 2006-tól országgyűlési képviselő, 2007-től 2009-ig pedig a Magyar Szocialista Párt elnöke volt. Politikai pályafutását az 1980-as években a KISZ-ben kezdte, majd a 90-es években üzleti tevékenységet folytatott. 2000-ben belépett az MSZP-be, 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt. 2004-ben, a négyéves kormányzati időszak második felén túl váltotta Medgyessy Pétert a miniszterelnöki székben. A 2006-os országgyűlési választásokon már az MSZP jelöltjeként indult a miniszterelnöki pozícióért, ahol megválasztották miniszterelnökké, miután az általa vezetett koalíció pártjai ismét többséget szereztek az Országgyűlésben. A rendszerváltás óta ő volt az első, aki hivatalban lévő miniszterelnökként nyert választást. 2009. március 21-én bejelentette, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvány útján távozni kíván a miniszterelnöki pozícióból, egy héttel később, 28-án pedig az MSZP megyei elnökeinek találkozója után a pártelnökségről való lemondását is bejelentette. Április 14-én az Országgyűlés 204 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodással elfogadta a bizalmatlansági indítványt. Utódja a miniszterelnöki pozícióban Bajnai Gordon lett. Miután minden egykori tisztségét elvesztette, az MSZP-hez köthető Táncsics Alapítvány élére nevezték ki. A 2010-es magyarországi országgyűlési választásokon pártja országos listájáról került be a parlamentbe.

1946 – Juan Domingo Perón tábornokot hivatalba léptetik Argentínában

1946. február 24-én győzött az argentín elnökválasztáson. 1945 előtt a hitleri Németországra igyekezett támaszkodni, kifejezetten angol- és Amerikaellenes politikát folytatott. Hozzálátott Argentína iparosításához, az állami gazdaságirányítással az ország gyorsabb fejlődéséhez, és főként a munkásosztály gazdasági-szociális helyzetének javításához járult hozzá, amely rendszerének támogatója lett. Perón felemelte a béreket, államosította a gyárakat és a vasutat, közmunkákra adott megrendeléseket. A róla elnevezett peronizmus célja a nagybirtok felszámolása, és az alsóbb rétegek életszínvonalának emelése volt átfogó szociális törvényhozás útján. A bel- és külpolitikában is a kommunizmus és a kapitalizmus közötti harmadik utat hirdette, ami Argentínában a szélsőjobboldali jellegű népiességet jelentette.

1940 – Befejeződött a Dunkerque-i csoda

Ezen a napon befejeződött a civil hajókat is felvonultató nagyszabású mentési akció, amely a Dunkerque-i csoda néven vonult be a történelembe. A brit lakosság odaadásának köszönhetően több mint 300,000 szövetséges katona menekült meg a biztos haláltól.

1920 – A Trianoni békeszerződés / Nemzeti Összetartozás Napja Magyarországon

A szövetségesek és Magyarország képviselői, a gróf Apponyi Albert vezette magyar delegáció írták alá. A Trianonban megkötött szerződés szerint Magyarország lemondott Szlovákiáról Csehszlovákia, Horvátországról, Szlovéniáról és a Bánság egy részéről Jugoszlávia, a Bánság másik részéről, Erdélyről és a Partiumról Románia javára, valamint Burgenland Ausztria része lett. A konferencia adatai szerint mintegy 3 millió magyar lakost csatolt el a béke, amely viszont kimondta az ország függetlenségét. 35 000 főnyi hadsereg fenntartására jogosította fel Magyarországot, és jóvátétel fizetésére kötelezte a többi vesztes országhoz hasonlóan. A szerződés első része a Népszövetség első részét tartalmazta, a második rögzítette Magyarország új határait. Ennek értelmében a történeti Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer négyzetkilométer területéből 93 ezer négyzetkilométer (33%) maradt magyar fennhatóság alatt. Az 1910. évi népszámláláskor összeírt 20 886 487 főnyi népességből 7,6 millió (36%) került az új államhatárok közé. Az elcsatolt területek lakosságából 3 241 895 (30%) magyar anyanyelvű és nemzetiségű volt, s mintegy fele összefüggő tömbben, közvetlenül az új államhatárok mentén élt. A harmadik részben a kisebbségekről volt szó, valamint még rögzítették a hadseregre vonatkozó intézkedéseket is, amelynek létszámát 35 000 főben maximálták és csak fizetett, zsoldoshadsereg, nem önkéntes lehetett. A jóvátétel összegét még nem határozták meg, de kimondták, hogy 30 esztendőn át törlesztendő.

„A T. Ház jobboldali padsoraiban már az előtt felhangzott a taps, mielőtt Schmitt Pál a házelnöki pulpitusról kihirdette volna: az Országgyűlés 302 szavazattal 55 ellenében, 12 tartózkodás mellett a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt – melyet Kövér László és Semjén Zsolt KDNP-elnök jegyez – a fideszes, a kereszténydemokrata és a jobbikos képviselők szavazták meg, valamint Schiffer András, az LMP frakcióvezetője és a szocialista Juhász Ferenc is igennel voksolt. Más LMP-s képviselők és a szocialisták elutasították.”

1917 – Először adták át a Pulitzer-díjat

Joseph Pulitzer Makón született. A gyenge látású, rossz fizikumú, ám kalandvágyó Pulitzer tizenévesen került az USA-ba. A polgárháború után St. Louisban egy német nyelvű lapnak készített riportokat, közben angolt és jogot tanult. 1867-ben lett amerikai állampolgár, pár év után olyan tökéletesen beszélt angolul, hogy komoly politikai-jogi pályát futott be, de végül mégis a sajtónál maradt. Erőszakos modorával sok ellenséget szerzett magának, de sikereit senki nem vitathatta. 1878-ban megvásárolt két, csődközeli napilapot; az összeolvasztott Post-Dispatch három év után már nyereséges volt. 1882-ben megvette New York-ban a World című napilapot, amelyből hamar informatív és szórakoztató, sikeres lapot varázsolt az izgalmas, igényes, modern újságírói stílusnak köszönhetően. Mestere volt a sajtóüzletnek és szeretett jótékonykodni, többek közt megalapította a nevét viselő díjat, amely ma is a legrangosabb újságírói elismerésnek számít. Halálakor 30 millió dolláros vagyont hagyott hátra. 1 millió dollárt adományozott a Columbia Egyetemnek, ezzel alapozta meg a róla elnevezett Pulitzer-díjat.