2004 - Magyarország és Szlovákia is csatlakozik az EU-hoz

Magyarország kilenc más országgal együtt az Európai Unió tagja lett, a budapesti Hősök terén felállított Időkerékben szombaton nulla óra nulla perckor peregni kezdett az időt az uniós csatlakozás pillanatától mérő homok. Magyarország Szlovéniával, Szlovákiával, Csehországgal, Lengyelországgal, Litvániával, Lettországgal, Észtországgal, Máltával és Ciprus görögök lakta részével együtt vált az Európai Unió tagjává, 25 tagúra bővítve az eddig 15 tagú közösséget. "Európa nagyszerű esély, nagyszerű lehetőség. Nem több, nem kevesebb. A magyar képességek, a magyar emberek tehetnek ebből az esélyből, ebből a lehetőségből csodát" - mondta a miniszterelnök. "Örüljünk együtt. Ünnepeljünk együtt. Legyen sikeres évszázada Magyarországnak! - mondta.

Brendan McMahon, Írország magyarországi nagykövete az Európai Unió soros ír elnöksége képviseletében üdvözölte Magyarországot a szervezet tagjai között. "Azért jöttünk ide, hogy együtt ünnepeljük életünk egyik legnagyszerűbb pillanatát, ezer éve vártunk erre" - mondta Demszky Gábor főpolgármester az európai uniós csatlakozás Erzsébet téri ünnepségén néhány perccel éjfél előtt. A tömeg a főpolgármesterrel együtt számolta vissza az utolsó tíz másodpercet. Az éjfélt és a kezdődő tűzijátékot hangos tapssal és üdvrivalgással köszöntötték.

Az első uniós magyar polgárok - tizenéves gyermekek - útlevél nélkül, személyi igazolvánnyal lépték át a magyar-osztrák határt május 1-jén nulla órakor a hegyeshalmi határátkelőn. A fiúkat és lányokat szállító autóbusz a diplomatasávra gördült be. Magyarország "ifjú nagykövetei" gyermeki természetességgel, de a pillanat emelkedettségét átélve mutatták fel ellenőrzésre személyi igazolványukat Béndek József vezérőrnagynak, a határőrség országos parancsnokának és osztrák kollégájának. A hegyeshalmi kamionterminálon szombaton nulla órakor áthaladt az első vámkezelés nélküli kamion. Határtalan határmenti népünnepélyt, uniós partit tartottak a magyar-szlovák határon, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornyosnémetinél lévő közúti határátkelőhelyen, valamint a településen és a közeli Hidasnémetiben az uniós csatlakozás éjjelén, ahol pontban éjfélkor "ünnepélyesen és jelképesen átvágták a határt". A határállomást éjfélkor több tucatnyian lépték át kezükben zászlóval, pezsgős poharakkal. Milan Kucan, Szlovénia volt köztársasági elnöke pénteken, Göncz Árpád volt magyar köztársasági elnökkel közösen vett részt a Bajánsenye-hodosi magyar-szlovén határátkelőhelyen rendezett EU-csatlakozási ünnepségen. A volt szlovén elnök kíséretében lévő Pavel Gantar informatikai miniszter emlékeztetett arra, hogy 15 évvel ezelőtt éppen a Szlovénia-Magyarország-Ausztria közötti hármashatár térsége volt az egyik legszigorúbban őrzött határ Európában. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Zalaegerszegen mondott ünnepi beszédet a csatlakozás tiszteletére. "A 15 év alatt egyetlen kormány sem kérdőjelezte meg ezt a kitűzött utat, és egyetlen politikai erő nem vitázott azzal, hogy ennek a népnek, nemzetnek igenis Európában van a helye" - mutatott rá.

1890 - A munka ünnepe

Az 1890-es évektől a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől a munkavállalók szolidaritási napja. 1817-ben született meg a "8 óra munka, 8 óra rekreáció, 8 óra pihenés" szlogen és ezzel együtt a munkások követelései, az emberi bánásmódért és a méltányos munkabérért. Világszerte sztrájkokat és tüntetéseket tartottak. 1847-ben a nők és gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain. 1856-ban Ausztráliában voltak sikeres tüntetések, 1882-ben tartották meg az első "Labor Day" felvonulást New Yorkban. Majd 1886 május elsejére sztrájkot és felvonulást hirdettek, melyben 350 ezren vettek részt, ahol a rendőrök a tömegbe lőttek, 9 meghaltak. Erre az esetre emlékezve határozták el 1889-ben Párizsban, a munkásság szervezeteinek gyűlésén, hogy 1890-től május elsejét nemzetközi szinten a munkások emléknapjává teszik, ahol a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonulnak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezése érdekében. 1933-ban Hitler fizetett szabadnappá tette május 1-jét.

A munkásünnep a XX. század folyamán a legnagyobb nemzetközi szocialista ünnep lett, a munkások ünnepéből a 'munka" ünnepévé" változott. A volt szocialista országokban ezen a napon nagyszabású, látványos felvonulásokkal a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat ünnepelték. A világ számos országában tartanak megemlékezést a munka ünnepén, a legtöbb helyen május elsején, Amerikában és Kanadában szeptember első hétfőjén.

Anyák napja

Míg Magyarországon május első vasárnapján, addig Szlovákiában május 8-án ünnepeljük az Édesanyákat.

Története: Az ókori Görögországban már ünnepelték Rheát, az istenek anyját. Ehhez fűződik az első olyan alkalom, amikor az anyaságról megemlékeztek. Angliában, az 1600-as években, a húsvétot követő 4. vasárnap ünnepelték Máriát, Jézus anyját és ezzel együtt az édesanyákat is. Akik távol dolgoztak, szabadnapot kaptak, hogy hazalátogathassanak édesanyjukhoz. Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját. 1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni, május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Az ünnep akkor lett igazán népszerű, amikor virág és ajándékkereskedők kezdték reklámozni. Amikor Jarvisban tudatosult, hogy az általa indított Anyák Fesztiválja mennyire elüzletesedik, minden eszközzel megpróbálta ezt megakadályozni. Tüntetést rendezett, tiltakozott, még azt is kijelentette, hogy megbánta, hogy elindította a kezdeményezést. 85 éves korában, egyedül halt meg, anélkül, hogy valaha is megtapasztalhatta volna az anyaság érzését.

Egész életét az Anyák napjára áldozta. Gyümölcse beérett, mikor először Woodrow Wilson amerikai elnök tette hivatalos ünneppé. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Az ünnepet mai napig különböző időpontokban tartják világszerte, főleg májusban. Gyakran kapcsolódik a helyi mondakörhöz, vallásokhoz.