A Pí világnapja

1989-ben Larry Shaw amerikai fizikus a San Franciscó-i tudományos múzeumban, az Exploratoriumban rávette néhány kollégáját, hogy március 14-én járkáljanak körbe-körbe, aztán egyenek egy pitét. A pi-napnak elnevezett rendezvényt következő évben is megismételték, a kezdeményezéshez más intézetek is csatlakoztak, és néhány éven belül nemzetközi ünnep lett.
A – (pi) egy matematikában és fizikában használt valós szám, értéke egészen pontosan nem meghatározható. A "Pi" a kör kerületének és átmérőjének hányadosa. Mivel irracionális szám, tizedestört alakja végtelen, számjegyei nem ismétlődnek periódikusan.

Arkhimédész görög tudós 22/7 alakban használta.
Közelítő értéke: 3,1415926535 89793238462643383279 50288419716939937510 ...

Leggyakrabban a kör kerületének kiszámításánál használják, egységnyi sugarú kör kerülete pí, kerekítve 3,14. Ez bármilyen kör esetében igaz.

A görög – betű a pí (perimetrosz, azaz kerület) szót rövidíti. Ezt a jelölést először William Jones használta 1707-ben, majd Leonhard Euler által 1737-ben lett igazán ismert. A pít ritkábban Ludolph-féle számnak is nevezik, a német matematikus Ludolph van Ceulen tiszteletére, aki a pínek minél több tizedesjegyét próbálta meghatározni. Számítógéppel nagyjából 2,7 trillión számjegyű pontosságig számolták ki az értékét, ami annyit jelent, hogy ha másodpercenként 1 számjegyet írnánk le, akkor 49.000 évig folytathatnánk.

1911 - Megszületik, majd 94 évvel később ugyanezen a napon hal meg Akira Yoshizawa, az origami nagymestere

Gyermekkorában nagy örömét lelte a papírhajtogatásban, azonban 13 éves korában Tokióba kellett költöznie, hogy gyári munkát vállalhasson. 1937-ben otthagyta a gyári munkahelyet, hogy minden idejét az origaminak szentelje. Az elkövetkező húsz évben szegénységben élt, megélhetését egy hagyományos japán édesség árulásával biztosította. A második világháborúban besorozták; Honkongban szolgált a sereg egészségügyi alakulatánál. A betegeknek origamit hajtogatott, így próbálva felvidítani őket, azonban miután ő maga is megbetegedett, visszaküldték Japánba. Munkássága már ekkor felhívta magára a figyelmet: 1944-ben szerepelt Honda Iszao Origami suko című könyvében. Az igazi áttörést az Asahi Graph magazin 1951-es kiadványa hozta meg számára: a lap megbízta a 12 állatövi jegyet megformáló munka elkészítésével. Első tanulmánya 1954-ben jelent meg Új origamiművészet címmel. E művével fektette le a Josizava–Randlett-rendszer alapjait, amely a jelölésrendszer szimbólumaival, nyilakkal és diagramokkal mutatja a hajtogatás menetét, s amely mára a hajtogatáslépések ábrázolásának standard módjává vált.

Munkái közül számos darabot adott kölcsön külföldi kiállításokra, árulni azonban sosem árulta őket. Számos új technikában volt úttörő, a nedves vagy vizes hajtás bizonyult a legjelentősebbnek közülük. A nedves hajtás lehetővé teszi, hogy a papír könnyebben formálható legyen, így a kész modellek egy sokkal kerekebb és élethűbb megjelenést kapnak. Az origamiművészetben nagy fejlődést jelentett a minél élethűbb, reálisabb formák létrehozásának lehetősége, hiszen ezáltal az origami már nemcsak egy egyszerű kézműves-foglalkozás, hanem valódi művészetté, az önkifejezés eszközévé vált.

1879 - Albert Einstein születésének napja

Albert Einstein 1879. március 14-én született a németországi Ulm városában.
A világhírű Nobel-díjas elméleti fizikus, a 20.század legnagyobb tudósa szakmai körökben és a hétköznapi emberek között egyaránt népszerűségre szert. Relativitáselméletével Einstein nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1999-ben a Time folyóirat az “évszázad emberének” nevezte.