1991 – A Magyar Közoktatás Napja

A Pedagógusok Szakszervezete 1991-ben kezdeményezte, hogy november 22-én tartsák a Magyar Közoktatás Napját. Céljuk a magyar közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatása, valós társadalmi megítélésének elősegítése.

1967 – Alföldi Róbert születésnapja

Ezen a napon született Alföldi Róbert, Jászai Mari-díjas színész és rendező, meghatározó alakja a kortárs színházi életnek. 2008 és 2013 között a Nemzeti Színház igazgatójaként tevékenykedett. Állandó tagja volt a Heti Hetes második hullámának, Alföldi ekkor Verebes István helyét vette át. Polgárpukkasztó stílusa és nyíltan vállalt homoszexualitása miatt rengeteg támadás érte élete során, Alföldi azonban művészi hozzáértésével, munkamoráljával és egyedi világlátásával minden kritikust elhallgattatott. A jelenlegi kormány kritikusaként a feketelisták élén foglal helyet.

1942 – A szovjetek Sztálingrádnál körbevették a 6. német hadsereget

Így megakadályozták az előretörést Leningrád és a Kaukázus irányában. A Friedrich Paulus tábornok vezette német hadsereg már szeptember 2-án megkezdte Sztálingrád ostromát. A város nagy részét el is foglalták, de az utcai harcok folytatódtak. November 19-én indult meg a Vörös Hadsereg ellentámadása heves tüzérséggel és harckocsitámadásokkal. Hitler elutasította a kitörésre vonatkozó kérelmet. 1943.01.31-én Paulus serege a déli csoporttal letette a fegyvert, majd február 2-án az északi csoport is kapitulált. A sztálingrádi csata véget ért, döntő fordulatot hozva a háború menetében. A németek veresége a második világháború végének kezdetét jelentette.

1906 – Nemzetkézi segélykérő jellé lépett elő az S.O.S.

A Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic Convention) döntött erről Berlinben, pontosan ezen a napon.

1878 – A hírhedt betyár, Rózsa Sándor halála

Negyven éven keresztül az Alföld legrettegettebb banditája volt. Pár esztendős korában apját lopásért felakasztották, ő először 1836-ban, 23 évesen került börtönbe, két tehén ellopásáért. A börtönből megszökött, futóbetyárnak állt, bandát szervezett, lóháton járta az Alföldet. Életét főként az állatállomány dézsmálása, a tehetősebb gazdák kirablása, és a törvény őreivel folytatott állandó harc jellemezte. Hamar követőkre talált a társadalom peremére szorult férfiak körében, mitegy 150 fősre nőtt csapata. Csárdákban vagy házaknál laktak, a helyiek megfélemlítésével, vagy egy nő szerelmének eredményeként. 1845-re belefáradt az állandó számkivetettségbe, levélben arra kérte a királyt, hogy kegyelmével biztosítsa számára a becsületes élet lehetőségét, kérelmét azonban elutasították. Az 1848-49-es szabadságharc idején az Országos Honvédelmi Bizottmány vezetőjeként Kossuth elfogadta Rózsa jelentkezését, a honvédek oldalán belépett a háborúba, a déli szerbek ellen küzdött. Azonban nem váltak be, a betyárok fittyet hánytak az OHB utasításaira, ráadásul tovább fosztogatták a Délvidék polgárait. A szabadságharc bukása előtt körözést adtak ki ellene, de csak nagy sokára, komája árulása révén tudták elfogni. A kiegyezést követő, 1868-ban meghirdetett amnesztiáig raboskodott. Miután szabadlábra került, szinte azonnal visszatért régi életéhez. A Szeged és Budapest között közlekedő postavonatot sikertelen rablási kísérletében sok embere meghalt, ő maga is megsérült és nem sokkal később elfogták. Az ügyész halált kért, végül ismét börtönbe került, de már nem tudott megszökni. Szabóként, majd harisnyakötőként dolgozott, egészen 1878-ban bekövetkezett haláláig.

1877 – Ady Endre születésének napja

Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.