2002 – A Magyar Operett Napja

Oszvald Marika és Bajor Imre a Mágnás Miska című operettben

A műfaj elkötelezettjei 2002-ben Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján a Magyar operett napjává nyilvánították október 24-ét, azaz a születésnapját. Ezen a napon halt meg a másik híres operettszerző, Lehár Ferenc.

1997 – Berki László cigányprímás halála

Berki László az Állami Népi Együttes vezető prímása és a Száztagú Cigányzenekar vezetője volt. Berkinek huszonegy nagylemezét adták ki, és kétszáz feldolgozását sugározta a rádió. 1991-ben platinalemezt kapott.

1945 – Az ENSZ világnapja

Az ENSZ alapokmányát 1945.06.26-án San Fransiscóban írták alá, s még ugyanabban az évben október 24-én lépett hatályba. Az ENSZ létrejöttének és működésének célja – az alapokmány szerint, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, fejlessze a nemzetek közötti kapcsolatokat, megoldja a gazdasági, szociális, kulturális vagy emberbaráti jellegű nemzetközi feladatokat, valamint hogy az egyes nemzetek által a közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységek egyeztető fóruma legyen.

1929 – A new york-i tőzsde egyik legsötétebb napja, amely „Fekete Csütörtökként” vonult be a köztudatba

A New York-i tőzsdén a spekulációk által magasra szökött részvényárfolyamok zuhanása hatalmas pánikot keltett. 16.410.030 értékpapírt adtak el, 90 %-kal is estek az árfolyamok, ami 15 milliárd dollár veszteséget jelentett. A "fekete csütörtök" a húszas évek nagy konjunktúrájának végét és a világgazdasági válság kezdetét jelezte, amely az egész világra és minden gazdasági ágra kiterjedt, a társadalom átrétegződéséhez és milliók elszegényedéséhez vezetett. Az amerikai hitelek felmondásának is hatása volt Európára, mivel Nagy-Britannia és főként Németország is adósa volt. A kormányok abbahagyták tartozásaik fizetését. Az Amerikai Egyesült Államokban és több más országban elkezdődött az állam beavatkozása a gazdaság irányításába. A világválságban szerepet játszott a politikai bizalmatlanság, és a gazdasági eszközöket politikai célokra használó külpolitika is. A búza és a gyapot áresésére reagálva a drasztikusan megemelt behozatali vámok kiváltották a nemzetközi kereskedelem hirtelen csökkenését, kiélezték a válságot. Több országban a belpolitikai rendszer átalakításához, a fasiszta törekvések megerősödéséhez, egyes államok agresszív külpolitikájához is hozzájárult. A kezdeti észak-amerikai pénzügyi válság átterjedt Dél-Amerikára, Ausztráliára, majd 1931-ben Európára. Az ársüllyedést a termelés csökkenése kísérte. 1931 nyarán összeomlott az osztrák, majd a német és az egész közép-európai bankrendszer. 1931 őszén Nagy-Britannia letért az aranyalapról, devalválta a fontot, amellyel enyhítette saját kereskedelmi nehézségeit. A francia frank 1932 őszéig tartotta magát, az amerikai dollárt 1933 áprilisában értékelték le. A válság alatt a világ össztermelése több mint 60 %-kal esett vissza, 3 év alatt az árszínvonal süllyedése az iparcikkeknél elérte a 30, a nyersanyagoknál az 50 %-ot. 1932-ben, a válság mélypontján a nyilvántartott munkanélküliek száma mintegy 30 millió volt. A kormányok munkalehetőségek teremtésével, államosításokkal, központi megrendelésekkel, hitelekkel, ár- és bérellenőrzéssel igyekeztek befolyást gyakorolni a gazdaság újbóli fellendülésére.

1898 – Az Origami világnapja

Ezen a napon született Lillian Oppenheimer (1898), az Angol Origami Szövetség (BOS) és az Amerikai Origami Szövetség (OrigamiUSA) alapítója, aki világszerte népszerűsítette az origamit.

1861 – Üzembe helyezik az első transzkontinentális távíró kábelt

Körülbelül 2000 mérföldnyi kábelt helyeztek el oszlopokon az Egyesült Államok területén. Az első oszlopokat 1861. július 4-én állították fel, innentől napi 10-12 mérföldet haladtak a munkások. Az első üzenetet október 24-én este továbbították Kaliforniából Washingtonba, Lincoln elnök számára.

1648 – Megkötik a Vesztfáliai békét

Münsterben és Osnabrückben, III. Ferdinánd német-római császár és a birodalmi rendek Franciaországgal és Svédországgal kötötték meg a békét. A harmincéves háború, valamint a békekötés megváltoztatta Európa hatalmi viszonyait. Svájc és Hollandia kiváltak a birodalom kötelékéből, elismerték függetlenségüket. Az Odera, az Elba és a Weser torkolatvidéke Svédországhoz került, a Habsburgok elzászi birtokai, valamint Metz, Toul és Verdun Franciaországé lett. Brandenburgnak jutott Kelet-Pomeránia és négy német püspökség, Bajorország megtartotta Felső-Pfalzot és választófejedelmi címét, Rajna-Pfalzot pedig választófejedelemségnek ismerték el. A Habsburgok császári hatalma névlegessé vált, csak az osztrák örökös tartományokra korlátozódott.