Az MIT kutatói kimutatták, hogy a közösségi portálokon politikai álhíreket terjesztÅ‘ átlagemberek többsége valójában nem akar félreinformálni másokat. Éppen ezért megoldást jelenthetne, ha különbözÅ‘ jelölések segítenék a világhálón szörfölÅ‘ket az egyes bejegyzések valódiságának a megállapításában.

David Rand, az MIT professzora kijelentette, hogy az emberek általában csak a valóságnak megfelelÅ‘ tartalmakat szeretnék megmutatni másoknak. A közel 5000 amerikai állampolgár bevonásával elkészített tesztjükben a válaszolók közel 50 százaléka nyilatkozta azt, hogy az álhírek megosztása véletlenül történt, mert túl figyelmetlennek vagy stresszesek voltak, míg további 33 százaléka azért terjesztette az anyagokat, mert meg volt gyÅ‘zÅ‘dve arról, hogy azok korrektek. Csupán a 16 százalékuk ismerte el, hogy szándékosan így akart befolyásolni másokat.

Ziv Epstein, az MIT Médialaboratóriumának PhD-hallgatója hozzátette, hogy a tapasztalataik azt mutatják, hogy a felhasználóknak egyáltalán nem mindegy, hogy miket mutatnak meg másoknak. A probléma azonban, hogy a közösségi szolgáltatások üzemeltetÅ‘inek a jelenlegi dizájnok megalkotásakor fontosabb a látogatók elkötelezÅ‘dése, mint az, hogy tényszerűen igaz tartalmakat terjesszenek. Ahhoz, hogy az álhírek terjedését korlátozni lehessen, fontos lenne, hogy az emberek többet foglalkozzanak azzal, hogy a megosztott információk korrektek legyenek.

Az MIT tudósai az eredményeiket nyilvánosságra hozták a Nature hasábjain is. A Princeton és a New York-i Egyetem munkatársai 2019-ben megállapították, hogy az idÅ‘s és konzervatív Facebook-tagok terjesztik a leggyakrabban az álhíreket. A 65 éves vagy idÅ‘sebb felhasználók közel hétszer több álhírt osztottak meg, mint a 18 és 29 év közöttiek.