Julian Kauk, a Jénai Egyetem kutatója és a csoportja arra volt kíváncsi, hogy vannak-e hasonlóságok a fertÅ‘zések és az összeesküvés-elméletek terjedése között. A szakember az elméleti kutatásához egy már ismert módszert vett igénybe: egy fertÅ‘zÅ‘ betegségek lefolyásával kapcsolatos epidemiológiai modellt alkalmazott a társadalmi jelenségekhez kapcsolódó adatok felhasználására.

Kauk a munkája során a Twitterre fókuszált és az #5g-Coronavirus kifejezésre kutatott rá. Az összeesküvés-elmélet alapján a koronavírus-járvány az 5G-hálózat kiépítéséhez kötÅ‘dött. Bár a dolognak nem volt tudományos alapja, mégis villámgyorsan elterjedt világszerte. A szakértÅ‘ erre a jelenségre ültette át az epidemiológiai SIR (Susceptible, Infected, Removed) modellt. Az új fertÅ‘zések ebben az esetben azt jelölték, hogy naponta hány alkalommal használták az emberek az #5g-Coronavirus hashtaget. Így kiderült az is, hogy hányan váltak az információra fogékonnyá, vagyis "fertÅ‘zÅ‘dtek meg" és hányan ábrándultak ki az elméletbÅ‘l, vagyis "gyógyultak meg". A hasonlóságok gyorsan megmutatkoztak és láthatóvá lett, hogy az adott modellek mind a két területen alkalmazhatók.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a tényellenÅ‘rzés és a korai reakció az álhírek és az összeesküvés-elméletek terjedésekor a legfontosabb, azonban minél jobban elterjed egy információ vagy elmélet, annál nehezebb ellene felvenni a küzdelmet. A leghatékonyabb reakció a tényellenÅ‘rzéssel kombinált információtörlés. A gyakorlati megvalósítás ugyanakkor a legnehezebb.