Egyes helyeken akár 39 Celsius-fokra is felkúszhat a hÅ‘mérÅ‘.

Dunaszerdahelyen is a negyven fokot súrolja majd a hÅ‘mérséklet. Figyeljünk a következÅ‘ idÅ‘szakban oda magunkra és a környezetünkben élÅ‘kre egyaránt.

Csütörtökön több területen, fÅ‘leg az ország nyugati és déli részén, akár 39 Celsius-fok is lehet. Pozsony, Besztercebánya, Nyitra és Nagyszombat megye több járásában harmadfokú hÅ‘ségriasztás van érvényben.

A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) emlékeztetett, hogy az ilyen forróságban legalább másfél-három liter folyadékot kell meginni, és a gyerekeket is gyakran kell itatni. A legjobb, ha csak a kora reggeli és a kora esti órákban tartózkodunk a szabadban.

A kánikula hatásai szervezetünkre

HÅ‘kollapszus: A meleg miatti ájulás (banális hÅ‘ségkollapszus) esetén az eszméletvesztés rövid ideig tart: néhány pillanattól pár percig, de sosem húzódik 15 percnél tovább. A beteg az ájulás elÅ‘tt gyengeséget, émelygést érez, jelentkezhet fülzúgás vagy a látás elhomályosulása, az egész test hirtelen leizzadása.

A hÅ‘kollapszus oka a magas külsÅ‘ hÅ‘mérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendezÅ‘dés: a szervezet úgy próbálja magát hűteni, hogy a periférián elhelyezkedÅ‘ (a test középvonalától távolabb esÅ‘) erek kitágulnak, elÅ‘segítve a hÅ‘leadást. Ezzel párhuzamosan intenzív verejtékezés is megfigyelhetÅ‘. Arra hajlamos egyéneknél e két tényezÅ‘ együttesen az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezi, amely a tudat elvesztését vonja maga után.

Napszúrás: Az enyhe panaszok fejfájás, szédülés, kábultság, émelygés, hányinger formájában jelentkeznek. A beteg kerüli a fényt, szívesebben tartózkodik hűvös, elsötétített helyiségben. Súlyos esetben a testhÅ‘mérséklet hirtelen, jelentÅ‘s emelkedése következik be (akár 39-40°C is lehet). A nagyfokú fejfájás mellett a tarkó kötöttsége, merevsége alakul ki. A beteg tudata zavart lehet, eszméletét elveszítheti. CsecsemÅ‘k esetében jellegzetesen visító sírás, a kutacs feszülése és elÅ‘domborodása észlelhetÅ‘. A csecsemÅ‘ enyhe fizikai ingerekre is erÅ‘s védekezÅ‘ mozgásokkal reagál.

A legfontosabb teendÅ‘, hogy árnyékos helyre, célszerűen hűvös helyiségbe jusson a beteg. A tarkóra helyezett hideg vizes borogatás jó hatású. A beteg 30 fokos szögben megemelt felsÅ‘testtel feküdjön s apró kortyokban fogyasszon hűvös folyadékot - lehetÅ‘leg vizet, és sohasem alkoholtartalmú italt! Enyhe esetben otthoni, két-három napos ágynyugalom javasolt hűvös, fénytÅ‘l védett, esetleg sötét szobában. Azonban ha a tünetek nem javulnak vagy esetleg rosszabbodnak, mindenképpen kórházi kezelés szükséges.

Kiszáradás: Az izzadás folyadék- és elektrolit (só) vesztéssel jár, és ezek pótlása nélkül kiszáradáshoz (dehydratio, exsiccosis) vezet. Ennek lehet tünete a fáradékonyság, az étvágytalanság, szédülés, fejfájás, a szapora szívverésérzés, hányinger-hányás, az izomgörcsök és az eszméletvesztés.

Vízmérgezés: A másik szélsÅ‘séges esetben a nagyfokú verejtékezés során kialakult só- és vízhiányos állapot nagy mennyiségű folyadékbevitellel való rendezése, egyidejűleg a konyhasó pótlása nélkül úgynevezett vízmérgezést okozhat, melynek vezetÅ‘ tünetei közé tartozik a látászavar, valamint az izomgörcsök.

HÅ‘guta: Amennyiben magas külsÅ‘ hÅ‘mérsékleti viszonyok mellett végzett nehéz fizikai munka során termelÅ‘dÅ‘ hÅ‘mennyiséget a szervezet nem képes leadni, a testhÅ‘mérséklet akár a 41 °C fokot is elérheti, és kezdetben fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással, majd tartós expozíció esetén akár tudatzavarral, eszméletvesztéssel, vagy más idegrendszeri tünettel járó hÅ‘guta alakulhat ki.

HÅ‘kimerülés: A hÅ‘ártalmak olyan típusa, mely hosszabb idÅ‘, általában több nap alatt fejlÅ‘dik ki. A vízhiányos forma kialakulását a víz bevitelének hiánya vagy a víz fokozott vesztése (hányás, hasmenés) hozza létre. A sóhiányos forma legtöbbször verejtékezés következtében alakul ki, vagyis a verejtékezés intenzitásával a víz és ásványi anyagok pótlása nem képes lépést tartani. Fejfájás, szédülés, hányinger, hányás jelentkezhet, a beteg ingerlékeny, bágyadt lehet. A pulzus szapora, szabálytalan. Kezdetben egyes kis izmok izolált görcse jelentkezik, késÅ‘bb nagy terjedelmű, fájdalmas rángások alakulnak ki.

HÅ‘pangás: Nagyfokú fizikai terhelés következtében, leginkább közepesen meleg (25-30°C), párás környezetben alakul ki. Gyakrabban fordul elÅ‘ a terheléshez kellÅ‘képpen nem szokott, elÅ‘zÅ‘leg kevés folyadékot fogyasztó személyeknél. Veszélyeztetettek az idÅ‘sek és a túlsúlyosak is. Tünete a nagyfokú izzadás, hányinger, hányás, szapora légzés, szapora pulzus. A beszéd és a járás zavara alakulhat ki, létrejöhetnek izomgörcsök is.

TANÁCSOK KÁNIKULA IDEJÉRE

Gyermeket és állatot még rövid idÅ‘re se hagyjunk a gépkocsiba bezárva! A nagy melegben hűtsük magunkat és megfelelÅ‘en pótoljuk az izzadással elveszített folyadékot és sót.

Kirándulásra, utazásra mindig vigyünk magunkkal folyadékot! Különösen vigyázzanak egészségükre kánikula idején az idÅ‘sek, szív-, vese-, máj- és cukorbetegségben szenvedÅ‘k. Ügyeljünk a gyermekekre, a kórházakban, idÅ‘seket ellátó intézményekben gondozottakra - Å‘k fokozottan érzékenyek a meleg és a napsugárzás hatására.

A nagy melegben korlátozzuk a fizikai aktivitást, 11 és 15 óra között lehetÅ‘leg tartózkodjunk árnyékban, hűvös helyen.

A napon hagyott gépjárművek igen gyorsan felmelegedhetnek, ezért ajánlott utazás elÅ‘tt alaposan átszellÅ‘ztetni az utasteret. A meleg gépjárműben való utazás rosszulléthez, akár ájuláshoz is vezethet, így fokozott a balesetveszély.

(TASR/Felvidék.ma/webbeteg.hu)