A szakértők a viselőket kamerákkal látták el és azokba egy képszerkesztő szoftvert integráltak. A mesterséges intelligencián alapuló gépi tanulás segítségével vizuális információkat használtak fel arra, hogy a lábakra csatolt motorokat az adott helyzeteknek megfelelően vezéreljék. Ez nem csupán a lépcsőkön való közlekedést, hanem a küszöbökön és más akadályokon való átlépést is érintette.
Brokoslaw Laschowski, a Waterlooi Egyetem ExoNet nevű kutatási projektjének vezetője rámutatott, hogy a víziójukban a robot külső vázak önmagukat kontrollálhatják. A döntések felkutatása ugyanakkor még nem kiforrott, ezért szükség van tanulási egységekre. Laschowski az intelligens lábprotéziseket az autonóm autókhoz hasonlította, mondván: egyik dolog sem úgy gondolkodik, mint az emberek. Az új lábprotéziseket olyan személyeknek szánták, akik nem tudják az idegi pályáikat az agyuk segítségével vezérelni, mert azok már nem működnek.

A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy a külső vázat használók hatótávolságát megnöveljék. Ez többek között a megtett mozgások elektromos energiává való átalakításával érnék el. Ehhez piezoelektromos kristályokat használnának.

A bécsi Otto Bock Health Care Products cég szakemberei már 2007 novemberében olyan intelligens protézist mutattak be, amelyet viselőik akár a gondolataik segítségével is vezérelhettek. 2010 augusztusában pedig egy amerikai konzorcium tagjai fejlesztették ki a mozgásvezérlésért felelős agykéreghez csatlakoztatott Modular Prosthetic Limb nevű protézist, amelynek képes volt visszafelé, az agykéreghez eljuttatni a protézist érő különböző hatásokkal kapcsolatos információkat. Az ETH Zürich kutatói által vezetett nemzetközi csoport 2019-ben újszerű bionikus lábprotézist alkotott meg, amelynek a beépített szenzorai össze voltak kötve a felső combban lévő idegekkel. Az idegi visszacsatolásnak köszönhetően a betegek a korábbinál sokkal kevésbé szenvedtek a fantomfájdalmaktól és két, amputáción átesett személy először érezhette a mesterséges lábát valós időben.