Eddig a jótékonysági szervezeteknek adományozták a kidobandó élelmiszereket. Egyes korlátozások továbbra is érvényben maradnak, az üzletek például csak akkor árulhatják a szóban forgó élelmiszereket, ha előtte felajánlották azokat egy-egy jótékonysági szervezetnek, ők pedig nem éltek a lehetőséggel. A legtöbb üzletlánc üdvözli az új rendeletet, a Tesco viszont továbbra is csak jótékony célokra hajlandó használni a minimális szavatossági időt túllépő termékeit.

Ami a szabályokat illeti, eddig a szavatosság kérdésében Szlovákia és Románia volt a két legszigorúbb ország az EU-n belül. A mi jogszabályunk ugyanis törvénytelennek minősítette az élelmiszerek árusítását a szavatosság lejárta után. A kereskedőknek így csak egyetlen lehetőségük maradt, hogy a szavatossági idő lejárta után még egy esélyt adjanak az árunak – hogy jótékonysági célra ajánlották fel.

Az adományozás azonban nem mindenhol működött flottul. De mivel a törvény tiltotta ezen - egyébként teljesen ehető és biztonságos - termékek kedvezményes értékesítését az alacsony jövedelműek körében, a boltosok kénytelenek voltak minden ilyen tételt kidobni. Sokszor a szegény és éhes emberek ora előtt.

Ráadásul nem győzik hangsúlyozni: ezek a termékek és élelmiszerek nem károsak, a szavatossági idejük mélyen alul van dimenzionálva. A törvénymódosításnak köszönhetően azonban júliustól hatályát veszti ez a szigorú szabályozás. A módosítás így lehetővé teszi, hogy az üzletláncok ne csak jótékony célra adják az árujukat, hanem hogy továbbra is értékesíthessék a fogyasztóknak. Annak ellenére, hogy a módosítás számos változtatást tartalmaz, például a milliós bírságok csökkentését vagy a szlovákiai élelmiszerek kötelező arányának eltörlését a szórólapokon, éppen a minimális minőségmegőrzési idő módosítása volt a jogszabály leginkább vitatott része.

Mint kiderült, nem mindenki örül a változtatásoknak
“A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara például alapvetően nem ért egyet a lejárt szavatosságú élelmiszerek eladási engedélyeztetésével. Fő okként az egészségügyi kockázatokat említik - írja a dunaszerdahelyi.sk cikke. „Ezt a dátumot a gyártó azért szabta meg, hogy garantálja a szóban forgó élelmiszer biztonságát, és megőrizze minőségi táplálkozási mutatóit,” magyarázza a kamara szóvivője, Jana Holéciová hozzátéve, hogy a gyártók nem vállalják a felelősséget az olyan árusításért, amely során nem tudják kezelni a potenciális veszélyeket.

A portál szerint ez logikus magyarázat lehet arra, miért maradtak mégis a törvényben bizonyos korlátozások.

Például, hogy mielőtt az áruk visszakerülnének a pultra, először fel kell ajánlani azt legalább egy jótékonysági szervezetnek. A kereskedő csak azt követően helyezheti ki az árut újra a pultokra, ha a jótékonysági szervezet az átvételt megtagadja, és legfeljebb 45 napig maradhat az ilyen áru kint a pultokon, miközben szembetűnően meg kell különböztetni azt a többi árutól.

„Olyan kritikus vélemények is elhangzottak, miszerint a hátrányos helyzetűek támogatása nem lesz megfelelő, mert a kereskedelem inkább elad, mint adományoz,” fogalmazta meg aggályait Nadežda Machútová, a Szlovák Kereskedelmi Szövetség Szervezetéből.