Carole Cadwalladr brit újságírónÅ‘ a The Guardiannak és a The Observernek dolgozik, s részt vett a Cambridge Analytica-botrány leleplezésében. A riporter egy TED-elÅ‘adásban az Egyesült Királyság 2019-es Brexit-szavazása körüli, a Facebookkal kapcsolatos eseményeket "az elmúlt száz év legnagyobb választási csalásának" nevezte. Most a WithSecure kiberbiztonsági vállalat Sphere konferenciájának vendége volt Helsinkiben, ahol arra a kérdésre, hogy mi változott a Cambridge Analytica-botrány kitörése óta, azt válaszolta, hogy a köztudatba bekerült az, hogy az adatok fegyverek lehetnek és azokkal vissza lehet élni a felhasználók manipulálására.

Az újságírónÅ‘ szerint a facebook Brexitben betöltött szerepe maga a demokrácia elleni támadás. forrás: Bret Hartman

A Facebook nyilvános megítélése gyökeresen megváltozott alig néhány év alatt. 2017 elején Mark Zuckerberget egyesek még potenciális elnökjelöltként tartották számon, de manapság azonban rengetegen nagyon negatívan vélekednek a technológiai cégekrÅ‘l. Emellett most már látni lehet, hogy milyen hirdetéseket közölnek a Facebookon, de még mindig nem tudjuk, hogy mennyi pénzt költöttek azokra vagy hogy kiket céloznak meg. Tehát még mindig nincs sok információjuk az embereknek és ez sebezhetÅ‘vé teszi Å‘ket. Most ott tartunk, hogy látjuk a problémákat, de még mindig nincs igazi megoldásunk rájuk.

"Oroszország volt az elsÅ‘, amely felismerte, hogy a közösségi média milyen csodálatos fegyver lehet. Erre sokáig senki sem jött rá és még most is, hogy tudjuk, hogy ezek a dolgok megtörténnek, nagyon nehéz lenyomozni Å‘ket. A technológiai társaságok még mindig nem tesznek eleget azért, hogy megvédjenek minket tÅ‘le. Tudjuk, hogy más államok és szereplÅ‘k is ezt teszik, és hogy a technikák sokkal kifinomultabbá váltak."

"Kérdés az is, hogy a demokrácia és a közösségi média összeegyeztethetÅ‘-e egymással. A demokrácia a nyílt vitától és a működÅ‘ nyilvánosságtól, valamint az azt védÅ‘ törvényektÅ‘l függ. De ezek a törvények már nem működnek. A kampányfinanszírozási szabályokat könnyen ki lehet játszani. Úgy tehetsz, mintha valaki más lennél és annyit költhetsz, amennyit csak akarsz. A nyilvános vita sem működik többé, mert manipulálható és befolyásolható olyan emberek által, akik talán nem is az adott országból származnak."

"Az algoritmusok a vírusként terjedÅ‘ tartalmakra vannak optimalizálva és biztosítják, hogy az álhírek és más megkérdÅ‘jelezhetÅ‘ anyagok gyorsan eljussanak a lehetÅ‘ legszélesebb közönséghez. Arra vannak programozva, hogy megijesszék az embereket. Ez nem egyeztethetÅ‘ össze a szabad és tisztességes választásokkal. Az utóbbival kapcsolatban Európában történnek dolgok, de úgy gondolom, hogy a technológiai vállalatok monopolhelyzete kulcsfontosságú probléma, indokolt lenne feldarabolni Å‘ket."

"Sok minden csak pénz kérdése: ha többet költenének a tartalommoderátorokra, az jó elsÅ‘ lépés lenne. A biztonságnak kell az elsÅ‘ helyen állnia" - jelentette ki a szakember. Cadvalladr végül kiemelte, hogy az újságírás üzleti modelljét is tönkretették a technológiai cégek. A helyi, városi újságírás források nélkül maradt és túl kevés az olyan oknyomozó újságírás, amely képes lenne ellenÅ‘rizni a hatalmon lévÅ‘ket és a nagyvállalatokat. A helyzetet súlyosbítja, hogy Elon Musk át akarja venni a Twittert. A közbeszédnek jót tett, hogy Donald Trump eltűnt a TwitterrÅ‘l, de ez most megváltozhat és talán Elon Musk rákényszerít mindenkit arra, hogy alternatívák után nézzen.