2023. január 1.-tÅ‘l szabadon felhasználhatóvá válnak Magyarországon Molnár Ferenc, Kempelen Béla, Szász Gyula, Paul Éluard, Knut Hamsun, Mariano Azuela, Waldemar Bonsels művei, Kende Géza festményei, Szerémi Gusztáv zeneművei, valamint Borsos József és Vidor Emil önálló építészeti tervei is - jelentette be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).

A szerzÅ‘i jog, ami alá egy mű a létrejötte után kerül, a szerzÅ‘ halálát követÅ‘ 70 évig él. Magyarországon 2023. január 1-jétÅ‘l így közkinccsé válnak többek között az 1952-ben elhunyt Molnár Ferenc írásai, például A Pál utcai fiúk és Az éhes város című regényei vagy az Egy, kettÅ‘, három, a Liliom és Az üvegcipÅ‘ című színpadi művei.

Szintén a szabadon felhasználhatóvá váló alkotások közé tartoznak majd Kempelen Béla újságíró magyar nemességet kutató alkotásai; Szász Gyula matematikus tudományos publikációi; Paul Éluard, francia szürrealista költÅ‘ költeményei; az irodalmi Nobel-díjas norvég Knut Hamsun és a mexikói Mariano Azuela egyes regényei, valamint a német Waldemar Bonsels munkái is, beleértve a Maja, a méhecske című gyermekkönyvet is.

Fontos tudnivaló, hogy a változás csak az eredeti műveket érinti, azok feldolgozásait, átdolgozásait nem. Így A Pál utcai fiúk film- vagy musicalváltozata, illetve a Maja, a méhecske című rajzfilm és képregény nem számítanak még szabadon felhasználható műveknek.

Januártól Kende Géza festményei, Szerémi Gusztáv zeneművei, valamint több neves építész önálló munkái is mentesülnek a jogvédelem alól.

Kende G.:Lady in white and red dress with fruit, 1949,olajfestmény, forrás: John Moran aukciós ház

Borsos József tervei közül a debreceni köztemetÅ‘é, a debreceni rendÅ‘rszékházé, az Ary-villáé vagy a szegedi Honvéd téren álló templomé válik közkinccsé.

Vidor Emil húsznál is több, Budapesten álló lakóépületeinek - köztük az úgynevezett Palatinus-házak, vagy a hazai szecessziós építészet szép példája, a BedÅ‘-ház - tervei is szabadon felhasználhatóak lesznek az új évtÅ‘l.

2024-ben olyan alkotók műveit érinti majd a változás, mint például Dienes László szociológus, Márton Lajos festÅ‘, Sándy Gyula, Lauber László és Fábián Gáspár építészek, Kálmán Imre zeneszerzÅ‘ vagy Django Reinhardt dzsesszgitáros.

Az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat mindig szerzÅ‘i jog védi, ahogy a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket is. Egyik alapvetÅ‘ céljuk a szellemi alkotás ösztönzése. A szerzÅ‘i alkotások jogi védelme elemi feltétele a hazai kulturális ipar működésének és fejlÅ‘désének, ezáltal munkahelyek, vállalkozások, befektetések oltalmát is jelenti. - írja az atempo.sk kulturális portál.