A kormányt tíz politikai párt képviselői támogatták, akik az októberi választások után koalíciót alkottak az etnikailag eléggé megosztott országban. Bosznia-Hercegovina alkotmánya alapján mindhárom fő etnikai csoport – a bosnyákok, a horvátok és a szerbek – képviselőit tartalmazza.

Az Európai Unió tavaly decemberben döntött úgy, hogy Bosznia megkaphatja a tagjelölt ország státuszt, az állam vezetését ért kritikák ellenére.

Borjana Krišto új kormányának a csatlakozási folyamat részeként számos politikai, társadalmi és gazdasági reformot kell elfogadnia és végrehajtania.

Több mint egy évtizede most először fordul elő, hogy a fő boszniai nacionalista Demokratikus Cselekvési Párt (SDA) nincs a kormányzó többségben – jegyzi meg az AP. A horvátok és boszniai szerbek nacionalista pártjai – a Krišto-féle Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a Milorad Dodik boszniai szerb oroszbarát politikus vezette Független Szociáldemokraták Pártja (SNSD) – viszont képviseltetik magukat az új kabinetben.

A koalíciós megállapodás részeként a két fent említett párt képviselői ígéretet tettek arra, hogy az ország kulcsfontosságú problémáinak megoldására összpontosítanak, nem pedig az 1992-95-ös véres boszniai polgárháború vége óta a felszín alatt forrongó etnikai feszültségekre.

Az EU bővítési folyamata az elmúlt években stagnált. Az ukrajnai orosz katonai invázió óta azonban az unió illetékesei azt sugallják, hogy Európa biztonsága szempontjából minden eddiginél fontosabb a blokk nyugat-balkáni országokkal való kapcsolatainak elmélyítése.

Kép forrása: Denis Kapetanović/PIXSELL