Bilal Ahmed, a kasmíri Srinagarból származó matematikatanár egy „luxus” és fenntartható jármű megépítésére szánta el magát, amely nem csak a szupergazdagok számára elérhető. Az északi régióban megugró üzemanyagárak még időszerűbbé tették a találmányt. Mivel a Tesla továbbra sem lépett be az indiai piacra, így a napelemekkel díszített formatervezés hamar megragadta az autórajongók fantáziáját. „Az olyan autók, mint a Mercedes, Ferrari, BMW, csak egy álmot a hétköznapi emberek számára. Kevesen engedhetik meg maguknak.” – mondta a Rising Kashmir újságnak, majd hozzátette, hogy ezzel a találmányával valamiféle luxusérzést szeretett volna adni az embereknek.

„India Dzsammu és Kasmír régiója az ország egyik leghűvösebb része, ahol jellemzően borongós az idő, ezért olyan napelemeket használtam, amelyek még alacsony napsütéses napokon is nagyobb hatásfokot tudnak elérni.” – mondta a matektanár.

Ahmed alkotása azért is figyelemreméltó, mert külső finanszírozás nélkül vitte végbe. A munkát megelőzően tanulmányozta az 1950-es évek különböző modelljeit, és szakértőkkel is konzultált. A kétgyermekes apa állítása szerint több mint 15 millió rúpiát (18 200 eurót) költött az autó megépítésére. „Nem részesültem anyagi támogatásban sem a projekt megkezdése előtt, sem utána. Ha megkaptam volna a szükséges támogatást, talán én lettem volna az indiai Elon Musk." – mondta az újságíróknak.

Mitől olyan különleges a napelemes autó?

Az első figyelemre méltó dolog Ahmed autójával kapcsolatban, hogy szinte minden elérhető felületet napelemek borítanak, a motorháztetőtől a hátsó szélvédőig. Sikerének kulcsa a szedán viszonylag kis felületéből előállítható energiamennyiség maximalizálása volt. A vállalkozó a monokristályos napelemek mellett döntött, amelyekben minden fotovoltaikus (PV) cella egyetlen szilíciumkristályból készül. Ezek több kilowattóra áramot termelnek, mint a másik fő napelem-felvevő típus, a polikristályos panelek. Dzsammu és Kasmír egykori főminisztere, Omar Abdullah a híres „Vissza a jövőbe” filmben szereplő DeLorean autójához hasonlította a Twitteren. Ez az innováció azonban nem az időutazásra szolgál, hanem arra, hogy az ajtók az ég felé fordítva a lehető legtöbb napfényt gyűjtsék be. Ahmed elmagyarázta, hogy a panelek a nap mozgásával megegyezően irányt változtathatnak. "A fékrendszer [is] generálja az akkumulátorok energiáját, hogy ezzel is energiát takarítson meg" - mondta. „Környezetbarát, és ingyenes energiaforrásokon alapszik. Hatalmas potenciál rejlik benne a piac forradalmasítására.” – tette hozzá a matektanár.

Létrehozhat-e ez a találmány zöld munkahelyeket a kasmíri fiatalok számára?

A finanszírozás hiánya mellett Ahmedet a felszerelések hiánya is hátráltatja. Az autó ólom-savas akkumulátort használ, de a megfelelő szerszámokkal akár lítium akkumulátorra is bővíthető. A feltaláló azt reméli, hogy céget alapíthat a jármű tömeggyártásához, ami egyben óriási munkapiaci lehetőség lenne a helyi fiatalok számára is. YMC-nek fogják hívni a gyermekei, Yosha és Maisha után. A srinagari National Institute of Technology innovációs központja már biztosította támogatásáról Ahmedet, de a projekt hosszútávú sikeressége érdekében, további befektetőkre lesz szükség.

forrás: euronews.com
fénykép forrása: youtube.com