ElÅ‘zÅ‘ bejegyzésünkben Dr. Vajda Barnabás beszédének átiratát olvashatták, most pedig Karaffa Attilának, a szervezet elnökének gondolataiból válogattunk a dunaszerdahelyi.sk segítségével.

“Szombaton, a Nemzeti Összetartozás Napja tiszteletére szervezett emlékezésen a szervezÅ‘ Pázmaneum Polgári Társulás ügyvezetÅ‘ elnöke, Karaffa Attila is köszöntötte az egybegyűlteket. Karaffa Attila ünnepi gondolataiból idézünk.

Trianonról lehet hallgatni - mint ahogy sok éven át tették az iskolában a szocializmus évtizedeiben-, lehet fájó szívvel keseregni, lehet emelkedett lélekkel emlékezni, de a tények nem feledhetÅ‘k. 1920.június 4-én súlyos sebeket kapott a Kárpát-medence magyarsága. A lélek megroppant, de az ember dolgozott és nem adta fel. Ennek bizonyítéka, hogy a Trianoni döntés után 102 évvel is itt vagyunk, itt élünk szülÅ‘földünkön. Köszönet érte az ük-, déd-, nagyszülÅ‘knek és szülÅ‘knek. Ránk is ehhez hasonló és még komolyabb feladat vár. Az emlékeztetés és a láng továbbadása.

Mert hiába küzdöttek eleink és dolgoztak szorgalmasan és védték meg nemzetiségüket, anyanyelvüket és bátran kiálltak mellette, ha mi kései utódaik lemondunk róla. Mit ér a verejték, ha eladjuk földjeinket, házainkat és gyermekeinket nem az édes anyanyelvre oktatjuk?

Az emlékeztetés ezért is fontos, hogy belsÅ‘ lelkiismeretünk megszólaljon és azt ébren tartsuk. Mert nem lehet feledni a megtörtént országcsonkítást, a nemzetünk ellen elkövetett bűnöket, de a jövÅ‘be vetett bizalommal kell keresni azon személyeket, akik egy értéket vallanak. Akiknek fontos a magyarság megmaradása szülÅ‘földjén, akik tenni és dolgozni akarnak közösségünkért, akik felvállalják ügyes-bajos dolgainkat. Mert szükségünk van egymásra.”

Karaffa Attila