A betegséget okozó baktérium egy genetikai elemzés szerint még nem volt annyira fertőző, mint a későbbi mutánsok.

Átírhatja a pestis korai történetét egy újabb felfedezés, amelyről az EurekAlert nevű tudományos oldalon adtak hírt. A felfedezés egy 5 ezer éve elhunyt emberi maradványhoz kötődik, amelyben sikerült kimutatni a Yersinia pestis legkorábbi ismert törzsét.

A 20-30 éves korban elhunyt férfi koponyacsontját még az 1800-as években találták meg a mai Lettország területén. A lelet az RV 2039-es jelzést kapta, a genetikai elemzések pedig bebizonyították, hogy a férfit a pestis egy korai formája vitte el. Az őstörzs azonban messze nem volt olyan halálos és fertőző, mint amelyik a középkorban pusztított. A kutatásról készült tanulmány a Cell Reportsban jelent meg.
„Mivel a területen más elhunytak maradványaira is rábukkantak, a kutatók valamennyit átvizsgálták. Elsősorban kórokozók nyomait keresték, és az RV 2039-ben meg is találták a Yersinia pestist. Ezután az is kiderült, hogy a törzsből több fontos gén is hiányzott, amiből azt a következtetést vonták le, hogy a baktérium nem terjedt olyan könnyen,” írja a HVG.hu.

A tudósok egy olyan elmélettel álltak elő, miszerint a betegséget patkányok húsának fogyasztásával lehetett elkapni, emberről emberre nem jelentett veszélyt.