Az óriáscég egy bírósági beadványban az ír adatvédelmi hatóságokra hivatkozva belengette, hogy ha az európai felhasználók adatait ezentúl nem továbbíthatják az Egyesült Államokba, akkor bizony kénytelenek lesznek lehúzni a rolót az Öreg kontinensen. – írja a Telex.hu alakuló hírportál közösségi oldalán.

A világháló eddig is tele volt amerikai cégek szolgáltatásaival, amelyek adatainkat folyamatosan továbbították az Egyesült Államokba, ahol már az ottani adatvédelmi törvények léptek érvénybe. Mivel az amerikai törvények sokkal puhábbak és enyhébbek, mint az európaiak, ezért adataink védelmét nemzetközi egyezmények látták el itthon és a tengerentúlon is. Legalábbis elvben. – áll a Telex.hu posztjában.
Ez év júliusában azonban ez megváltozott, az Európai Unió bírósága hozott egy döntést, amivel érvénytelenítette az EU és az USA közötti adattovábbításra vonatkozó megállapodást, azaz a Privacy Shieldet. Ezt a döntést azonban az egyes tagállamoknak kell végrehajtaniuk, jelen esetben az íreknek, hiszen ott található a facebook európai központja.

Ez azért jelenthet veszélyt a facebookra nézve, mert az óriáscég üzleti modellje azon alapszik, hogy a begyűjtött adatok alapján méretre szabott hirdetésekkel bombázza az egyes felhasználókat. Az ilyen célzott reklámok sokkal hatékonyabbak, mint egy sima hirdetés, így sokkal borsosabb áron lehet értékesíteni őket. Az adatfeldolgozás azonban nem Európában zajlik, így, ha ez a csatorna megszűnik létezni, azzal a cég alapvető működése kerülhet veszélybe.
Az Európai Unió bírósága viszont csak most jutott arra következtetésre, hogy a Privacy Shield nem védi megfelelően az európai felhasználók adatait, ugyanis Amerikában nincs garancia arra, hogy a beérkező adatokra nem teszi rá a kezét valamelyik hírszerző ügynökség. Magyarul nem látták biztosíthatónak, hogy az európai adatokba ne leshessen bele a CIA, az FBI vagy valamelyik másik hárombetűs ügynökség. Európa és Amerika között egyébként is tovább mélyül a szakadék, hiszen az adattovábbítás a 2018-as GDPR életbe lépésével már egyébként is kényes pont volt, most pedig csak még jobban szigorodtak a szabályok a két kontinens között.

Már Privacy Shield is nagy küzdelmek árán született. Az elődjét, a 15 éven át hatályos Safe Harbour (biztonságos kikötő) nevű megállapodást 2015 októberében érvénytelenítette a bíróság, miután egy Max Schrems nevű osztrák aktivista bepanaszolta a facebookot az ír adatvédelmi hatóságnál. Mindez még az amerikai tömeges megfigyeléseket mainstream témává emelő 2013-as Snowden-botrány után történt, így az ügy különösen nagy figyelmet kapott.
A döntés után alig néhány hónappal, 2016 februárjában már el is fogadták a Privacy Shieldet, hogy gyorsan véget vessenek a jogbizonytalanságnak. Az új keretmegállapodást azonban már akkoriban is sok kritika érte, és idén júliusban – ismét Max Schrems beadványa alapján – ezt is érvénytelenítették.
Az ír adatvédelmi hatóság szeptemberben élt jogkörével és felszólította a facebookot, hogy fejezze be az európai adatok küldését az Egyesült Államokba. A gigacég azonban nem húzta be fülét-farkát és bírósági útra terelte az ír adatvédelmi hatóság tiltását. Az írországi leányvállalat nem tartja fairnek az eljárást, hiszen állítólag csak három hét reagálási időt kaptak a hatóságoktól. Az ottani adatvédelmi vezető Yvonne Cunnane pedig egyenesen elfogultnak tartja az íreket, amiért csak őket pécézték ki az összes amerikai cég közül.

A bejegyzés joggal teszi fel a kérdést: Tényleg odáig fajulhat a dolog, hogy nem fogunk tudni facebookozni Európában? Nos, elvileg ez is előfordulhat, ha sem a facebook, sem pedig az európai adatvédelmi hatóságok nem hátrálnak meg, persze ez érinti az instagramot és más facebook-szolgáltatásokat is. Persze, nem valószínű ez a forgatókönyv, hiszen a facebook Európából való teljes kivonulásának emlegetése inkább tűnik izmozásnak, mint reális veszélynek. A cég ellenben azt állítja, ez nem fenyegetés, csupán puszta helyzetértékelés. Annyi azonban biztos, hogy ha a cég képes volna hátra hagyni 410 millió felhasználóját, akkor annak már tényleg súlya van.

A telex figyelmeztet arra is, hogy ez messze nem csak a facebookot érinti, ugyanilyen slamasztikába kerülne a Google is, amely szintén bőszen továbbítja minden adatunkat Amerika felé. Az egyetlen ésszerű megoldásnak az tűnik, ha az amerikai cégek Európában végeznék az adatok tárolását és feldolgozását. Ez az átállás azonban roppant drága és időigényes volna a cégek számára. – zárja a telex posztja.

A kérdés az, olyan nagy baj lenne, ha egy ideig – mondjuk amíg rájönnek a megoldásra – közösségi háló nélkül léteznénk?