Hírek
2021. Július 22. 13:51, csütörtök | Világ
Tíz év telt el Breivik mészárlása óta
Nem engedhetjük, hogy a gyűlöleté legyen az utolsó szó, mondta csütörtökön Erna Solberg, norvég miniszterelnök. Tíz év telt el az Utöyán történt szörnyű események óta.
A támadássorozat pontosan tíz éve, 2011. július 22-én történt. Anders Behring Breivik először Oslóban robbantott fel egy pokolgépet, amely nyolc emberéletet követelt. A bombát otthon, sajátkezűleg gyártotta. Ezután a fővárostól nem messze fekvő Utöya szigetére utazott, ahol megölt 69 ott táborozó baloldali, munkáspárti fiatalt. „Július 22-én terrortámadás érte demokráciánkat,” mondta a kormányfő, aki a 77 áldozat nevének felolvasásával emlékezett meg a tragédiáról. A miniszterelnök arra is kitért, a tíz év alatt mennyit fejlődött a biztonság és az extrémizmus elleni harc a skandináv országban.
Jens Stoltenberg akkori miniszterelnök, aki most a NATO főtitkára így nyilatkozott az eseményt követően: „Norvégia válasza Breivik tetteire több demokrácia és több emberség lesz.” Tíz évvel a támadás után azonban sokakban felmerül a kérdés, hogy Norvégiának tényleg sikerült-e megbirkóznia a Breivik által is hangoztatott ideológiai különbségekkel. A Munkáspárt ifjúsági szervezetének elnöke, Astrid Eide Hoem szerint (aki egyébként ott volt a szigeten a támadáskor) a gyilkos rasszizmus és a jobboldali extrémizmus még mindig jelen van Norvégiában. „Ezek az ideológiák jelen vannak az interneten, az asztaloknál, rengeteg ember továbbra is magában hordozza a gyűlöletet, ezeket az embereket pedig sokan hallgatják,” mondta Hoem.
A norvég titkosügynökség szerint a mészárlást fűtő szélsőjobb ideológia még mindig a hazai és külföldi szélsőséges szervezetek motorja. Breivik tettei azóta is több hasonló elveket valló fanatikust buzdítottak gyilkosságra, elég csak az új-zélandi vagy az oslói mecsetek elleni támadásokra gondolnunk. Kedden valaki egy „Breiviknek igaza volt” feliratot festett Benjamin Hermansen szobrára. A 15 éves fiút még 2001-ben gyilkolta meg egy neonáci csoport Oslóban, csak mert az édesapja afrikai származású volt.
Breiviket 2012. augusztus 24-én ítélték el. Huszonegy évet kapott, ami a norvég igazságszolgáltatásban a legsúlyosabb büntetés, de a fogva tartás formája miatt ez akár életfogytiglan tartó börtönbüntetést is jelenthet. A huszonegy évnyi büntetést ugyanis öt évekkel meg lehet hosszabbítani a végtelenségig, amennyiben a rab gondolkodásmódja az évek alatt nem változik.
Breivik, aki 2017-ben Fjotolf Hansenra változtatta nevét, tavaly szeptemberben szábadlábra helyezési kérelemmel fordult a norvég hatóságok felé, amelyet azonnal elutasítottak. Legközelebb most júliusban kérvényezheti újból a szabadon engedését. Legyenek bármilyen nyitottak és igazságosak a norvég törvények, erre nagyon kicsi az esély.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 19. 13:51, kedd | Világ
Putyin új nukleáris doktrínát hagyott jóvá
A doktrína szerint Moszkva fenntartja a jogot, hogy egy nagyszabású támadás esetén fontolóra vegye a nukleáris fegyverek alkalmazását.
2024. November 07. 14:15, csütörtök | Világ
Az EU nagykövetei szerint lehetséges, hogy a Trump-kormány megemeli a vámokat
A jelenlegi bizottsági tagok hivatali ideje lejár, az újonnan kinevezett jelöltek pedig az Európai Parlament (EP) jóváhagyására várnak.
2024. Október 30. 14:01, szerda | Világ
Ezen a napon: Október 30.
Ezen a napon rovatunk mai epizódjában ismét bemutatunk néhány jeles eseményt, amelyek ezen a napon történtek a történelemben.
2024. Október 07. 17:16, hétfő | Világ
Fico: Szlovákia feltétel nélkül támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz
Ugyanakkor Fico szerint Szlovákia részt fog venni minden olyan békekonferencián, amelynek célja az Ukrajna és Oroszország közötti háború befejezése.