A régiók között jelentős eltérések vannak. Az északi országok kiemelkednek a kétnyelvűség terén, míg Dél-Európa kicsit jobban lemarad. Talán nem meglepő, hogy azokban az országokban, ahol az angol az anyanyelv, úgy tűnik, hogy nem érdekli őket egy idegen nyelv tanulása: az íreknek csak 50 százaléka beszél egy másik nyelvet, és a legrosszabb eredményt Európában az Egyesült Királyság érte el, ahol ez az arány sovány 34 százalék.

Hogyan válnak az emberek kétnyelvűvé (vagy többnyelvűvé)?

Több nyelven folyékonyan beszélni a szakmai világban gyakran dicsért készség. Emellett remek módja annak, hogy megismerjük a különböző kultúrákat, és képesek legyünk kommunikálni a világ minden tájáról származó emberekkel. Két fő módja van annak, hogy az emberek kétnyelvűvé váljanak: vagy úgy, hogy kétnyelvű családba születnek, vagy úgy, hogy az iskolában tanulnak meg egy második nyelvet – vagy akár később az életük során, például utazás közben. Abban a szakemberek egyetértenek, hogy minél korábban tanul valaki egy második nyelvet, annál könnyebben elsajátítja azt. Két fő technikát ajánlanak a nyelvfejlesztési szakértők a szülőknek:

Az első, hogy otthon tanítsák a kisebbségi nyelvet. Vegyünk például két német szülőt, akik Svédországban nevelik gyermekeiket. Ők csak otthon beszélnének németül, és hagynák, hogy a gyerekeik úgy beszéljenek folyékonyan svédül, hogy a házon kívül mindenhol találkoznak a nyelvvel.

A másik gyakori módszer az úgynevezett "egy személy - egy nyelv elve". Vegyünk egy lengyel anyukát és egy szlovák apukát, akik együtt nevelik gyermeküket Magyarországon. Az anya csak lengyelül fog beszélni a gyerekkel, az apa pedig csak szlovákul. Ilyen helyzetekben a legtöbbször a szülők más nyelven szólítják meg egymást, vagy az ország nyelvén, ahol élnek, vagy angolul, vagy a partnerek valamelyikének nyelvén.

Talán hallotta már az axiómát, hogy "a kétnyelvű gyerekek beszédkésésben szenvednek". Nos, ez részben igaz: A két (vagy több) nyelvet születésüktől kezdve tanuló gyerekek ugyanolyan korban ugyanannyi teljes szókincset sajátítanak el, mint egynyelvű társaik, de az általuk ismert szavak száma megoszlik a két nyelv között. Ha csak az egyiket beszélik, úgy tűnhet, hogy hiányzik a koruknak megfelelőnek tartott szókincsük, ami akkor lenne, ha csak egy nyelvet ismernének. Ez az eltérés a gyermek további növekedésével gyorsan eltűnik.

Miért ilyen jók az északi népek?

Skandinávia híres arról, hogy az ott élő emberek nagyon jól beszélnek idegen nyelveket. Azonban nem csak a skandináv országokra, hanem az egész északi régióra jellemző ez a trend, ideértve az Észtországot, Lettországot és Litvániát is. Egyik magyarázat lehet az, hogy az északi országok nyelvei összetettek és nehéz kiejteni őket. Ennek köszönhetően az emberek már gyermekkorukban hozzászoknak a nyelvtanuláshoz és az idegen nyelvek beszédéhez. Emellett a skandináv országokban erős a nyelvtanulási kultúra, amely elősegíti az emberek motivációját és lehetőséget biztosít a nyelvtudás fejlesztésére.

Továbbá, a skandináv országokban nagy hangsúlyt fektetnek a nyelvtudásra az oktatásban és a munkahelyeken is. Az iskolákban az idegen nyelvek tanulása kötelező, és sok munkahelyen is előnyt jelent az idegen nyelv ismerete. Az északi országok gazdasága is szorosan összekapcsolódik a nemzetközi kereskedelemmel, ami miatt fontos, hogy az emberek képesek legyenek hatékonyan kommunikálni más országokban élő partnerekkel és ügyfelekkel. Ez szintén elősegíti az idegen nyelvek megtanulását és alkalmazását.

forrás: euronews.com