Hozzátette, hogy először meg akar győződni arról, hogy a választást tisztességesen bonyolítják le, márpedig szerinte „nem ez a helyzet“. Így valószínű, hogy a november 3-án várható eredmény elhúzódó jogi csatározásokra ad alkalmat. A republikánusok - akik képviseletében Trump indul az újraválasztásért - attól tartanak, hogy a tény, miszerint legalább 60 millió ember levélben készül szavazni az USA-ban, választási csalást generálhat.

Az leveles választás oka nem más, mint a koronavírus, amely immár több mint 200 ezer halálos áldozatot követelt az államokban. A 2018-as kongresszusi választásokon 42 millióan szavaztak levélben, csakhogy a felmérések szerint ez a szavazási mód főleg a demokraták körében kedvelt. Trump szerint a levélszavazás számos lehetőséget ad a csalásra, és ha engednek a demokratáknak, „többé nem választanak meg republikánust az országban”.

Továbbá kijelentette: „Lehet, hogy mindenki megkapja, csak a republikánusok nem. Megtámadjuk a bíróságon.” Trump demokrata párti ellenfele, Joe Biden a felmérések szerint 6,6 százalékponttal vezet a jelenlegi elnök előtt. Azóta viszont hátránya csökkent: a legutóbbi szonda már csak négy százalékpontos lemaradást mutat. Ez viszont nem jelent semmit: Trump úgy nyerte meg a demokrata Hillary Clinton ellenében a 2016-os elnökválasztást azelektori rendszernek köszönhetően, hogy hárommillió szavazattal kevesebbet adtak rá.

Az amerikai rendszer értelmében decemberben az elektorok döntik el az elnökválasztás végeredményét; ezt pedig január elején a kongresszus szentesíti. Az alsóházat, a képviselőházat egyébként is a demokraták uralják, ezért is lényeges, mit mondanak a szenátusi republikánusok. De az erőviszonyok még változhatnak is, miután november 3-án nemcsak elnök-, de kongresszusi választásokat is tartanak.

Mindeközben: új főbírót jelölnek

Miután egy hete meghalt Ruth Bader Ginsburg liberális főbírónő, a kilencfős szövetségi legfelső bíróság átrendeződik, s a republikánusok eltökélték, hogy növelni fogják a testület jelenleg egyfős konzervatív többségét. Ginsburg halála váratlan lehetőséget teremt a republikánusok számára. Talán minden idők legkonzervatívabb összetételű legfelsőbb bírósága jöhet létre, ha sikerül a novemberi elnökválasztásig feltölteni a megüresedett széket, és ez történelmi magasságokba emelheti Trump elnökségét. Bár Trumpot kifütyülték Ginsburg ravatalánál, elhárult a politikai akadály az elől, hogy a 2017 óta hatalmon lévő elnök immár a harmadik konzervatív főbírót neveztesse ki Ginsburg helyére. Trump a közlések szerint szombaton jelenti be, kit jelöl főbírónak. Ennek most nemcsak az amerikai közéletet és kultúrharcot alapvetően befolyásoló olyan kérdésekben van jelentősége, mint az abortusz vagy a bevándorlás, hanem szélsőséges esetben azt is eldöntheti, ki lesz az Egyesült Államok következő, 46. elnöke.