Az elemek alapvetÅ‘en cementbÅ‘l és abban elhelyezett rövid szénszálakból állnak. Ez utóbbiakat még azelÅ‘tt integrálják az építÅ‘anyagba, hogy az megkötne és azok teszik lehetÅ‘vé az elektromos vezetÅ‘képességet. Az anódokat vasréteg, míg a katódokat nikkelréteg fedi. A köztük lévÅ‘ cement funkcionál elektrolitként.

Emma Zhang, a kutatócsoport egyik tagja kiemelte, hogy a betonakkumulátorok építésére irányuló korábbi kísérletek elbuktak, mert az energiatároló kapacitás nem volt elegendÅ‘. Azonban nemrég sikerült az energiasűrűségen javítaniuk, amely most 8 wattóra kilogrammonként. Ez tízszer több mint a korábbi cementen alapuló akkumulátoroknál. Ugyan az érték sokkal kisebb a lítiumionos akkumulátoroknál mértnél, de ezt kompenzálja a cement sokkal alacsonyabb ára. Egy 20 emeletes házban létrehozható hatalmas akkumulátor egymillió kilowattórás tárolókapacitással rendelkezik, ez kb. 300 háztartás ellátására elegendÅ‘.

További elÅ‘nyt jelent, hogy a betonakkumulátorok a megtermelt áram emissziómentes tárolására is felhasználhatók és elsÅ‘sorban azt a célt szolgálhatják majd, hogy akkor termeljék vissza a a megtermelt energiát, amikor arra az idÅ‘járás vagy a napszak miatt szükség van. Zhang közölte, hogy szerintük a jövÅ‘beli magasházaknál néhány emelet energiatároló lesz. A klíma szempontjából ugyanakkor csak akkor lesznek jók az akkumulátorok, ha a cementet emissziómentesen állítják elÅ‘.