2020 során több cikk is beszámolt arról, hogy már alakul az LHC utódja, azóta azonban viszonylagos csend honolt a CERN háza táján, bár ez nem jelentette azt, hogy a munka leállt volna. Éppen ellenkezőleg, a megfigyelések folytatódtak, egy nemrég elvégzett kísérlet során pedig most először sikerült kimutatni a rejtélyes X-részecskék jelenlétét.

A kutatók a napokban tették közzé a teljes tanulmányt, annak eddigi eredményeit, amit az ilyenkor szokásos hivatalos közlemény kísért. Ebben arra hívják fel a figyelmet, hogy a szuperforró kvark-gluon plazma létrehozásával, majd pedig annak lehűlésével az Ősrobbanást követő első időszak körülményeihez hasonló állapotokat sikerült előállítaniuk, ennek során pedig mintegy 13 milliárd nehézion-ütközést regisztráltak a különböző részecskék között, és bár a rejtélyes X-részecskék belső felépítését továbbra sem ismerik, jelenlétüket most végre sikerült kimutatni, mégpedig nagyjából 100 esetben, ami segíthet abban, hogy jobban megismerjük az Ősrobbanás utáni néhány másodperc folyamatait – ez vezetett el a stabilabb protonok és neutronok létrejöttéhez, a folyamat részletei viszont nem világosak.

A szakemberek kiemelik, hogy mivel az X-részecske pontos felépítését nem ismerjük, ennek kimutatása igencsak nehéz feladatnak bizonyult. Segítséget jelentett viszont annak ismerete, hogy a lebomlás során létrejövő egyéb részecskék egészen eltérő irányokban lőnek ki, így sikerült egy olyan algoritmust előállítani, ami kifejezetten ezen utódokra vadászott, a kapott adatokat pedig több alkalommal is visszaigazolták, így hamarosan világossá vált, hogy a hihetetlenül forró őslevesben (rendkívül rövid ideig) valóban jelent volt a nagyjából 100 X-részecske. Ezek kimutatása már önmagában komoly előrelépésnek számít, most viszont jöhetnek a további lépések.

Az egyik fő célkitűzés a belső felépítés megismerése, ami néhány évet vehet majd igénybe. Egyelőre nincs elég adatunk annak eldöntéséhez, hogy ezen részecskék vajon 4, egymáshoz szorosan kötődő kvarkból, avagy két kvarkpárból állnak-e, a válasz viszont elvezethet minket annak megismeréséhez, hogy milyen alkotóelemek jöttek létre nagy számban az Univerzum korai időszakában.