Szenzációnak számít, hogy sikerült kifejleszteni és legyártani az új típusú koronavírus elleni oltóanyagokat, bár ezzel kapcsolatban rengeteg tévhit és félreértés kering. A legfontosabbakra ad választ legújabb videójában Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa és a Koronavírus Kutató Akciócsoport tagja.

1. Hogyan készülhetett el ilyen gyorsan a vakcina? Emiatt kevésbé lehet benne bízni?

Kemenesi válasza így hangzik: „nem ez a vakcina készült el gyorsan, hanem az eddigiek nagyon lassan”. A koronavírus elleni oltóanyagnál ugyanis le tudtak rövidíteni több szükséges megismerési fázist, például a laboratóriumi állatkísérleteket, ahol azt vizsgálják, a vírusnak mely része alkalmas vakcinakészítésre. „Óriási szerencsénk, hogy találkoztunk már más koronavírussal (SARS-1 és MERS), így elég sok tudás gyűlt össze. Sok kísérleti eredmény tehát már készen állt, éveket sikerült spórolni így a fejlesztéssel” – tette hozzá. Az ezutáni, embereket is bevonó fázisokban hagyományosan a bürokrácia rengeteg pénzt, idÅ‘t és energiát fecsérel, sokat elidÅ‘znek az orvosok keresésével, az alanyok és természetesen a pénz gyűjtésével. Egy ekkora járványnál Kemenesi szerint minden sokkal olajazottabban halad, így az engedélyeztetési folyamatnál is. A kutató hozzátette, most következik a 4-es klinikai fázis, azaz a hosszú távú megfigyelés, ami az összes többi, már régóta alkalmazott vakcinánál így történt.

2. MeddÅ‘séget okoz az oltás?

Az interneten felkapott lett mostanában az az elmélet, mely szerint az oltóanyag a méhlepényben található szincicin fehérje ellen is immunitást alakít ki, mert az nagyon hasonlít a vírus tüskefehérjéjéhez. Kemenesi erre röviden úgy válaszolt: „nagyon nem, mert teljesen különbözÅ‘ fehérjékrÅ‘l van szó.“

3. Tartani kell az allergiás reakcióktól?

A virológus ennél a kérdésnél hangsúlyozta, hogy a világon eddig 4 és fél millió ember kapta meg a Pfizer/BioNTech oltóanyagát, és csak néhány esetben tapasztaltak allergiás reakciót. Ez minden más oltóanyagnál elÅ‘fordul, de ettÅ‘l még ki kell vizsgálni. A számok nyelvén úgy mondta ezt el a szakember, hogy az Egyesült Államokban egy hét alatt 600 ezer ember kapta meg az oltást, ebbÅ‘l 1 került kórházi megfigyelés alá allergiás reakció miatt, késÅ‘bb Å‘t is kiengedték. Ehhez képest ugyanezen a héten 120 ezer ember került kórházba a koronavírus okozta betegség, a Covid–19 miatt, és 20 ezren haltak meg. A Pfizer oltóanyagában nincsenek benne azok az anyagok (adjuvánsok), amelyek más vakcinákban erÅ‘sebb reakciót szoktak okozni. Az immunitást kialakító mRNS molekulát tartalmazza, amelyet instabilitása miatt lipidekbe (zsírmolekulákba) csomagolnak, ezen kívül cukrok, sók és hasonló anyagok találhatók még benne. Kemenesi úgy gondolja, az allergiás reakciókat a lipidek okozzák, de ezt ki kell vizsgálni, hogy biztosan megmondhassák.

4. Miért nem kaphatják várandós nÅ‘k, gyereket tervezÅ‘k és azok, akik 3 hónapon belül túljutottak a fertÅ‘zésen?

Azokkal kapcsolatban, akik 3 hónapon belül gyógyultak fel a koronavírusból, Kemenesi azt mondta: mivel egyelÅ‘re kevés oltóanyag áll rendelkezésre, pazarlás lenne a fertÅ‘zésen nemrég átesetteknek adni, nekik ugyanis körülbelül 3 hónapig természetes védettségük van. Édesanyáknak egyelÅ‘re azért nem adják, mert még nem voltak célzott és alapos vizsgálatok rájuk vonatkozóan. Tehát ez nem azt jelenti, hogy rájuk káros a vakcina, hanem azt, hogy a kérdést tudományosan nem vizsgálták még meg. (A vizsgálatokat már a Pfizer és a Moderna is elkezdte.)

5. Továbbadhatja-e a fertÅ‘zést, akit beoltottak?

„A klinikai kísérletek során eddig azt vizsgálták, hogy a megbetegedéstÅ‘l és kórházba kerüléstÅ‘l megvéd-e a vakcina. Erre a válasz egyértelmű igen“ – mondta Kemenesi Gábor. Az, hogy a beoltottak tudnak-e tünetmentesen fertÅ‘zÅ‘dni, és tovább tudják-e adni a vírust, a 4-es fázis és a járványtani megfigyelés után lesz szerinte egyértelmű. De még ha így is lenne – vagyis a beoltottak tünetmentesen tudnának fertÅ‘zni – a vakcina akkor is olyan védelmet ad, hogy az oltást megkapók nem lesznek betegek és nem kerülnek kórházba, ami óriási dolog, és pont a járvány méregfogát húzza ki. Ebben az esetben a veszélyeztetetteket kell fÅ‘ként beoltani, de a kérdésre hamarosan pontos választ fogunk kapni.

(A Pfizer orvosigazgatója egy hétfÅ‘i sajtótájékoztatón a kérdésrÅ‘l ugyanakkor azt mondta: bár a védelmi idÅ‘szak kérdéses, az biztos, hogy az, akinél a védettség kialakult, nem fertÅ‘zhet másokat – Hvg)

A teljes videót itt lehet megnézni: