Az ősz illatos és színes hangulatát ugyanúgy értékeli a mai pozsonyi lakos, mint akkoriban. Mint a múltban, ma is megkóstolhatod az óváros terein kínált finom portékákat, a murcit és a sült gesztenyét. A pozsonyi őszhöz azonban még hozzátartozik a libasült, a stomfai savanyúkáposzta és a szakolcai kürtőskalács is.

Zajlik az élet a borozókban

Az archív felvételeken jól látszanak a Vaskutacskán himbálódzó, levelekkel betakart hajócskák, akárcsak a terasz, amely megannyi nyári mulatságnak adott otthont. A társasági élet, mint minden ősszel, most is a belvárosi borozókba tette át színhelyét. Ilyenkor a főváros megtelt jó hangulattal.

Pozsonyban minden sarkon borozókba botlottunk, ez volt a hivatalnokok, írók és üzletemberek kedvenc helye, ma már azonban csak egy emlék az akkori hangulat szelleme.

Az óvárosi borozókat az állandó vendégek töltötték meg. A legkedveltebbek közé tartoztak: a Veľkí Františkáni a Ferencesek terén, a Malí Františkáni a Lőrinckapu-utcán (Laurínska), a Šenkvická viecha a Bél Mátyás utcán (Panenská), a Stelzer a Jókai Mór-utcán (Veterná), a Lerchner a Frigyes Főherceg-úton (Suché Mýto), az Albrechtnál, a Modori borozó a Magas-úton (Vysoká). A fehér és a vörösbor kedvelőinek kedvenc helye volt az Alžbetka az Erzsébet-utcán (Mickiewiczova), az Ország-úton (Radlinského) található Tűzoltóház, a Magas-úti Szépkapu vagy éppen a Duna utcán található Szlovák pince.

Az ősz gyümölcsei

A főtt kukoricát és a sült gesztenyét általában a főbb tereken lehetett megkóstolni, de a vásártereken és a nagyobb nyitott vásárokon is találkozhattunk árusokkal. A Bársonyos forradalom terén található „Öreg vásárcsarnok” például 1910. november 1-je óta a főváros fő csarnokának feladatát látta el közel ötven éven keresztül. A ma már történelmi jelentőségű épület három építész (Dobisz, Laubner, Nechyba) tervei alapján készült el, és több, mint 600 árusnak biztosított helyet. A nyitott középső tér mellett 26 üzlethelyiséget is létrehoztak a portékáikat kínálók számára.