Ezzel megdőlt az a nézet, hogy bizonyos ponton túl már nincs jótékony hatása az erőteljes fizikai aktivitásnak. A WHO, azaz az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az érrendszeri megbetegedések vezető szerepet vállalnak az éves elhalálozásokban, csaknem 18 millió ember halálát okozva.

A PLOS Medicine című neves folyóirat egy ötéves tanulmányról számol be, amely több, mint 90,000 ember bevonásával készült. Az alanyok fizikai aktivitását egy, a csuklójukra erősített készülékkel mérték. Az eredmények szerint az erőteljes testmozgást végzők felső 25 százalékánál volt a legalacsonyabb a szívbetegségek kockázata (esetükben átlagosan 54-63 százalékos volt a kockázatcsökkenés). A mérsékelttől az erőteljesig terjedő testmozgást végzők legfelső 25 százalékánál átlagosan 48-57 százalékos volt a kockázatcsökkenés.

"Ez megdönti azt a nézetet, hogy van egy bizonyos pont, amelyen túl nem kellene edzeni,” mondta Rema Ramakrishnan, az Oxfordi Egyetem kutatója, aki a tanulmány egyik vezető szerzője volt. A tudós hozzátette, hogy a fizikai aktivitásnak így nincs felső határa, ha a szív egészségéről van szó.

Aiden Doherty, az Oxfordi Egyetem professzora szerint a tanulmány eredményei alátámasztják a WHO ajánlását, amely szerint az embereknek legkevesebb 150-300 percnyi, a mérsékelttől az erőteljesig terjedő aerob edzést kellene végezniük hetente. A kutatók szerint az eredmények a férfiak és a nők esetében is hasonlóak, noha az erőteljes testmozgás jótékony hatásai a nőknél különösen látványosak voltak.