Ezzel megdÅ‘lt az a nézet, hogy bizonyos ponton túl már nincs jótékony hatása az erÅ‘teljes fizikai aktivitásnak. A WHO, azaz az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az érrendszeri megbetegedések vezetÅ‘ szerepet vállalnak az éves elhalálozásokban, csaknem 18 millió ember halálát okozva.

A PLOS Medicine című neves folyóirat egy ötéves tanulmányról számol be, amely több, mint 90,000 ember bevonásával készült. Az alanyok fizikai aktivitását egy, a csuklójukra erÅ‘sített készülékkel mérték. Az eredmények szerint az erÅ‘teljes testmozgást végzÅ‘k felsÅ‘ 25 százalékánál volt a legalacsonyabb a szívbetegségek kockázata (esetükben átlagosan 54-63 százalékos volt a kockázatcsökkenés). A mérsékelttÅ‘l az erÅ‘teljesig terjedÅ‘ testmozgást végzÅ‘k legfelsÅ‘ 25 százalékánál átlagosan 48-57 százalékos volt a kockázatcsökkenés.

"Ez megdönti azt a nézetet, hogy van egy bizonyos pont, amelyen túl nem kellene edzeni,” mondta Rema Ramakrishnan, az Oxfordi Egyetem kutatója, aki a tanulmány egyik vezetÅ‘ szerzÅ‘je volt. A tudós hozzátette, hogy a fizikai aktivitásnak így nincs felsÅ‘ határa, ha a szív egészségérÅ‘l van szó.

Aiden Doherty, az Oxfordi Egyetem professzora szerint a tanulmány eredményei alátámasztják a WHO ajánlását, amely szerint az embereknek legkevesebb 150-300 percnyi, a mérsékelttÅ‘l az erÅ‘teljesig terjedÅ‘ aerob edzést kellene végezniük hetente. A kutatók szerint az eredmények a férfiak és a nÅ‘k esetében is hasonlóak, noha az erÅ‘teljes testmozgás jótékony hatásai a nÅ‘knél különösen látványosak voltak.