A Hvg tájákoztatása szerint Imre 1935. április 14-én született Litkei Imre néven. Édesanyja Litkei Erzsébet, becenevén Csibe volt, akit az irodalomtörténet évtizedekig Móricz Zsigmond fogadott lányaként tartott számon, ám a közelmúltban bizonyossá vált, hogy valójában az utolsó szerelme volt. „Az alkalmi ismeretségből később sajátos múzsa-művész kapcsolat, majd élettársi viszonyt alakult, amit az író környezete nehezen fogadott el. A lány örökbefogadására azért került sor, mert a házas, de feleségétől, Simonyi Máriától külön élő Móricz valamilyen módon legalizálni akarta a kapcsolatukat.” – olvasható Nyáry a bejegyzésében. Imrét még iskolás kora előtt fogadta örökbe az író. 1953-ban érettségizett kitűnő eredménnyel. Apja, Móricz Zsigmond annak idején azt mondta róla, hogy aki ennyire szereti a meséket, kitűnő szerkesztő lesz, de ennek ellenére nem mert bölcsésznek tanulni. Úgy érezte, családnevével irodalmi pályára lépni öngyilkosság lett volna, ezért lett inkább gépészmérnök, tudhatjuk meg Nyáry posztjából.

„Nem akármilyen sikerrel indult a pályája: két diplomát, több nyelvvizsgát, majd doktorátust is szerzett. Később, a 70-es években ENSZ-ösztöndíjjal Nyugat-Németországban dolgozott vízierőművek tervezésén, majd egyike lett az első magyar mérnököknek, akik számítógépet használtak a munkához, később Finnországban tervezett erőműveket.” Nyáry szerint Móricz Imre biológiai apjának kiléte sosem derült ki, bár a közelmúltban felvetődött, hogy Móricz Zsigmond lehetett. Hamar Péter irodalomtörténész szerint az író és Móricz Imre rendkívüli külső hasonlósága nem a véletlen műve, mások szerint azonban nincs az elméletre meggyőző bizonyíték. A 24.hu felidézte az RTL Klub XXI. század című műsorának Móricz Imréről szóló részét, amelyből kiderül: az írót tekintette apjának.

„Anyám úgy szólította őt, hogy »Apuka«, én meg ezek után »Papának« hívtam. Valamivel később a nevére vett, örökbe fogadott. Másfél évig együtt éltünk hármasban, még nem voltam iskolás, de már olvasni tanított. Aztán ő meghalt, s én ismét nevelőszülőkhöz kerültem. Anyám később magához vett, ám mikor a nevelőapámat Apunak szólítottam, félrehívott, és azt mondta: »Ne hívd őt így, mert a te apád Móricz Zsigmond«.”