A szláv katolikusok egy része július ötödikén ünnepli Szent Cirillt és Metódot.

Elöször az olmützi érsek, Fürstenberki Berdřich kérésére IX. Piusz pápa jelölte ki ezt a napot a két szent ünneplésére a két szent testvér érkezésének ezredik évfordulója alkalmából. A fivérek 863-ban érkeztek meg térségükbe, ahol hittérítő munkát végeztek a szláv népek körében. Maga a dátum közvetlenül nem köthető a két szenthez. Többek közt azért lett július ötödike a két szent napja, mert Husz János ünnepe hatodikára esik és egy ellenünneppel próbálták ellensúlyozni a reformátor egyre növekvő kultuszát. Egyes szláv országokban a gregoriánus naptár szerinti május 24-én ünneplik Szent Cirillt és Szent Metódot.

Mindketten beszéltek szláv nyelven és erre a nyelvre fordították is a vallási szövegeket, ezért Rastiszláv kérésére, aki szerette volna, hogy saját nyelvükön is elmagyarázzák a katolikus hitet, a két testvér megérkezett a Nagy-Morva Birodalomba.

Meggyőződésük volt, hogy minden nép hivatalos az üdvösségre és Jézus minden emberért meghalt. Tehát nem csak az akkor főnyelveknek számító hébert, görögöt és latint kellene használni a vallásban. Ök alapozták meg a cirill ábécé alapját, a glagolita írást is.

Cirill és Metód egyik célja az volt, hogy a keresztény dogmákat és liturgikus könyveket szláv nyelven írt könyvekben gyűjtsék össze, azonban szembesültek vele, hogy az ószláv nyelvet nem tudják a görög, illetve a latin betűkészlettel lejegyezni. Így született meg a 43 betűt tartalmazó glagolita ábécé, a legkorábbi szláv ábécé, mely egyes elméletek szerint a Szent Cirillről elnevezett, neki és fivérének tulajdonított cirill írás alapját képezte. Cirill és Metód lefordították szláv nyelvre a Szentírást; a szertartások nyelvéül is a szlávot használták.

II. János Pál pápa 1980. december 31-én keltEgregiae virtutiskezdetű apostoli levelében Európa társvédőszentjeivé nyilvánította a keresztény kelet két apostolát.